A támadás korlátozott mértéke és Irán visszafogott reakciója egyaránt jelzi a diplomaták sikeres erőfeszítését, akik éjjel-nappal azon dolgoznak, hogy elkerüljék a teljes háborút az Izrael elleni múlt szombati iráni drón- és rakétatámadás óta – írja a Reuters. Az iráni média és tisztviselők korábban néhány robbanást jelentettek, amelyek szerintük az iráni légvédelem eredményeként három drónt talált el Iszfahán városa felett. Az incidenst következetesen „beszivárgók" támadásaként emlegették, nem pedig Izrael akciójaként, elkerülve a megtorlás kimondásának szükségességét. Egy iráni tisztviselő azt mondta a Reutersnek, hogy nem terveznek reagálni Izrael ellen az incidens miatt.
Fotó: itto.org
„Az incidens külföldi forrását nem erősítették meg. Nem volt külső támadás, és inkább beszivárgásra, mint a támadásra gyanakszunk" - mondta az illetékes.
Izrael hallgat
Izrael nem mondott semmit az esetről, pedig napok óta azt hangoztatta, hogy megtorlást tervez Irán ellen a szombati csapásokért, ami az első közvetlen támadás volt Izrael ellen a „proxyk” által vívott több évtizedes árnyékháború után, amely a hat hónapja kezdődött gázai invázió után eszkalálódott a Közel-Keleten.
A két régóta küzdő ellenség a közvetlen összecsapás felé haladt az április 1-jei feltételezett izraeli légicsapás óta, amely lerombolt egy épületet Irán damaszkuszi nagykövetségén, és megölt több iráni tisztet, köztük egy magas rangú tábornokot. Irán válasza az Izrael elleni közvetlen támadással példátlan volt, de nem volt halálos, és csak kisebb károkat okozott, mivel Izrael és szövetségesei hatékonyan lőtték le a rakéták és drónok százait.
A szövetségesek, köztük az Egyesült Államok azóta is keményen szorgalmazták, hogy minden további megtorlást úgy valósítsanak meg, hogy az ne provokálja ki az ellenségeskedések spirálját. A brit és a német külügyminiszter a héten Jeruzsálembe látogatott, a nyugati országok pedig szigorították az Iránnal szembeni szankciókat, hogy Izrael kedvébe járjanak.
Meloni és Trump személyes viszonya is számíthatott. 
