Az uniós jogállamisági jelentések reformokat ösztönöztek, de az igazságügyi rendszereknél néhány tagállamnál romlott a helyzet, egyes országokban pedig túl hosszú ideig tartanak a korrupcióellenes eljárások és hiányoznak az eredmények, „különösen a magas szintű eseteknél” – mondta szerdán Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke.
Nem nevezte meg, melyik tagállamra gondolt, de a nyáron elfogadott dokumentum többek között épp azt kifogásolta, hogy Magyarországon „a magas beosztású tisztségviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupció gyanúja miatt indított nyomozások terén az érdemi eredmények hiánya továbbra is komoly aggodalomra ad okot”. A jelentés szerint „az ügyészségre gyakorolt politikai befolyás továbbra is fennáll, ami magában hordozza az egyedi ügyekbe való indokolatlan beavatkozás kockázatát”. A helyreállítási alap lehívásához a kormány „nem fogadott el új intézkedéseket a még megoldatlan jogállamisági és korrupcióval kapcsolatos problémák orvoslására”, a bírák véleménynyilvánítási szabadságát pedig továbbra is lejárató kampányok akadályozzák. Magyarország Ügyészsége még aznap visszautasította az Európai Parlament jelentéstevőjének szerintük valótlan állításait.
A Telex cikke szerint Jourová a jelentésről szervezett esti EP-vitán elmondta, hogy a tagállamok az egy évvel korábbi dokumentum ajánlásainak kétharmadát részben vagy egészben végrehajtották. Mostanra jobbak az eszközeik, hogy észleljék és kezeljék a jogállamisági „kihívásokat”, mint amikor négy éve kiadták az első jelentést.
A vitán a liberális Fabienne Keller és a zöld Daniel Freund is felemlegette Magyarországot.
Előbbi szerint Orbán délelőtt félrelökte a jogállamisági kritikákat, holott a jelentés is számos ilyet állapított meg, utóbbi „egy árva reformot” sem látott a pénzek részleges befagyasztása ellenére és úgy vélte, semmi sem történik.
A jelentés „politikai fegyverré és önmaga paródiájává vált” – jelentette ki László András. A fideszes képviselő szerint „leginkább arra szolgál, hogy megtudhassuk belőle, az Európai Bizottságnak milyen a politikai viszonyulása” a tagállamokhoz. Valójában szerinte azt akarják, hogy engedjék be a szexuális tartalmakat és genderideológiát az iskolába, valamint az illegális migránsokat Magyarországra.
A szerdai EP-vitáról többet is megtudhat korábbi cikkünkből:
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 5,19 pontos nyitás után emelkedett hétfőn délelőtt. 
