A rafahi hadművelet meghirdetett célja az iszlamista Hamász terrorszervezet oda visszavonuló - több szakértő szerint onnan időközben kivont - négy zászlóaljának felszámolása volt.
A Gázai övezet többi részéből a korábbi izraeli hadműveletek elől Rafahba menekült több mint egymillió palesztin civil is. Emiatt számos ország, köztük az Egyesült Államok és Egyiptomi tiltakozott az ellen, hogy az izraeli hadsereg megtámadja a várost, ennek ellenére a támadás megindult május elején.
Amir Jaron izraeli jegybankelnök becslése szerint a Hamász terrorszervezet elleni háború a 2023 és 2025 közötti időszakban 253 milliárd sékelbe (közel 25 ezermilliárd forintba) fog kerülni Izraelnek, amelyben a védelmi kiadások mellett a polgári szükségletekre fordított összegek és a kieső adóbevételek pótlása is benne van. Jaron figyelmeztetett, hogy egy ilyen összeg jelentősen megterhelné az állami költségvetést, emiatt óva intette a kormányt attól, hogy "biankó csekket" adjon a hadseregnek.
Fotó: EPA/MOHAMMED SABER
"A virágzó gazdasághoz biztonságra van szükség, a biztonsághoz pedig virágzó gazdaságra. Ezért meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a hadiköltségvetés és a gazdaság igénye között" - mondta Jaron egy konferencián.
A Nemzeti Tábor nevű párt élén álló Beni Ganz, aki tavaly októberben, a Hamász által elkövetett tömeggyilkosság után csatlakozott a hadikabinethez, csütörtökön kezdeményezte a parlament feloszlatását és új választások kiírását.
Nem sokkal korábban, május elején Ganz ultimátumot adott a Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek, miszerint ha június 8-ig nem mutatja be a gázai háború utáni rendezésről szóló tervét, akkor kilép a háborús kabinetből. (MTI)
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
