A tajvani hatóságok szerdán közölték, hogy figyelemmel kísérik egy kínai repülőgép-hordozó áthaladását a Tajvani-szoroson.
Egy héttel a rekordszámú repülőgépet érintő katonai bekerítési manőverek után, és egy nappal azután, hogy a sziget közelében éles lőszerrel végeztek gyakorlatot, a tajvani védelmi miniszter bejelentette, a Liaoning nevű repülőgéphordozó áthaladt azon a tengeri sávon, amely 70 éve áll a feszültségek központjában.
"Szorosan figyelemmel kísérjük"
- mondta Wellington Koo tárcavezető újságíróknak.
Kína Tajvant területének szerves részének tekinti, amelyet szükség esetén erőszakkal kíván újraegyesíteni. Peking és Tajpej között 2016 és Caj Jing-ven elnök tajvani elnöki kinevezése, majd 2024-ben utódja, Laj Csing-tö elnökké választása óta elmérgesedett a viszony.
Kína rendszeresen azzal vádolja őket, hogy mélyíteni akarják a sziget és a szárazföld közötti kulturális szakadékot. Válaszul Peking fokozta katonai tevékenységét a terület körül.
Október közepén Peking nagyszabású manővereket szervezett rekordszámú katonai repülőgéppel és hajóval, néhány nappal Tajvan nemzeti ünnepe után.
A Liaoning, Kína legrégebbi repülőgép-hordozója ez alkalommal a dél-japán Jonaguni sziget közelében, Tajvantól keletre lévő vizeken hajózott, és a japán kormány főtitkárhelyettese, Aoki Kazuhiko szerint repülőgépek szálltak fel róla.
A hétvégén egy amerikai és egy kanadai hadihajó áthajózott a 180 kilométer széles Tajvani-szoroson, hogy megerősítsék a szoros nemzetközi vízi útvonal státuszát.
Peking elítélte az átkelést, mondván, hogy az megzavarta
"a Tajvani-szoros békéjét és stabilitását".
Az 1949-es pekingi kommunista hatalomátvétel és a tajvani nacionalista kormány menekülése óta a szoros politikailag elválasztja a 23 millió lakosú, ma már demokratikusan kormányzott szigetet a Kínai Népköztársaságtól.
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
