Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze hétfőn elfogatóparancs kiadását kérte a bíróság illetékes kamarájától Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant izraeli védelmi miniszter és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet több vezetőjével szemben háborús és emberiesség elleni bűnök feltételezett elkövetése miatt.
Fotó: EPA/RONEN ZVULUN / POOL
Karim Khan az Izrael elleni vádakról azt írta:
"a hivatalom által összegyűjtött és megvizsgált bizonyítékok alapján alapos okkal feltételezem, hogy Benjámin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke és Joáv Galant, Izrael védelmi minisztere büntetőjogi felelősséggel tartozik a Hamász iszlamista terrorszervezet által október 7-én elkövetett terrortámadást követően és azóta a palesztin területeken háborús és emberiesség ellen elkövetett bűncselekményekért".
A bíróság főügyésze a vádak között egyebek mellett a civilek éheztetését, szenvedés és súlyos testi károsodás okozását, kegyetlen bánásmód alkalmazását, szándékosan elkövetett gyilkosságokat, a polgári lakosság elleni támadások szándékos elrendelését és üldöztetés okozását sorolta fel.
"Hivatalom azt állítja, hogy a feltételezett háborús bűnöket az Izrael és a palesztin területek közötti, valamint az Izrael és a Hamász közötti fegyveres konfliktus során követték el. Állításunk szerint az emberiesség elleni bűncselekményeket a palesztin polgári lakosság elleni széles körű és szisztematikus támadás részeként követték el hivatalos állami politika részeként. Értékelésünk szerint ezek a bűncselekmények a mai napig folytatódnak" - írta közleményében a főügyész.
A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint Izrael szándékosan és szisztematikusan fosztotta meg a polgári lakosságot Gáza minden részében az emberi túléléshez nélkülözhetetlen eszközöktől és az élelmiszertől - tette hozzá.
Kiemelte: Izraelnek, mint minden államnak, joga van lépéseket tenni lakosságának védelmében. Ez a jog azonban nem mentesíti Izraelt vagy egyik államot sem azon kötelezettsége alól, hogy megfeleljen a nemzetközi humanitárius jognak. Katonai céljainak elérésére Izrael azonban olyan eszközöket választott, amelyek szándékosan halált, éhezést, nagy szenvedést, valamint súlyos testi vagy egészségkárosodást okoznak a polgári lakosságnak - emelte ki.
Palesztin oldalon Jahja Szinvár, a Hamász gázai övezeti vezetője, Mohammed Diab Ibrahim Al-Maszri , a Hamász katonai szárnyának főparancsnoka és Iszmail Haníje, a Hamász politikai irodájának vezetője ellen kérte elfogatóparancs kiadását.
A palesztin vezetők elfogása melletti indokai között gyilkosságok elrendelése, túszszedés, nemi erőszak és egyéb szexuális erőszakos cselekmények elrendelése és elkövetése, kínzás és egyéb embertelen cselekmények elkövetése szerepel.
"Irodám szerint alapos okkal feltételezhető, hogy az érintettek büntetőjogi felelősséggel tartoznak több száz izraeli civil meggyilkolásáért a Hamász és más fegyveres csoportok által 7-én elkövetett támadások és az az azóta tartó konfliktus során" - fogalmazott a főügyész.
Megismételte felhívását az összes túsz azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására is.
Khan leszögezte: mind a palesztin, mind az izraeli vezetők felelősek a felsorolt bűncselekmények elkövetéséért.
Beni Ganz izraeli miniszter, a hadikabinet tagja a hírre úgy reagált, hogy „erkölcsi vakság egy sorba állítani az izraeli vezetőket és a Hamász palesztin terrorszervezet vezetőit”. A Hamász szintén tiltakozott azt állítván, hogy a hágai bíróság határozata "egyenlővé teszi az áldozatot a hóhérral", valamint ösztönözni fogja a "megsemmisítő háború" folytatását. A szélsőséges iszlamista szervezet egyúttal kérte a bíróságot a kérelem visszavonására.
Interjúnk a témában N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértővel itt érhető el:
A rossz kezdés után feltápászkodott a forint. 
