- Csapást mért az orosz hadsereg ukrán hadiipari vállalatok működését biztosító energetikai létesítményekre, valamint fegyver-, lőszer- és hadianyagraktárokra - közölte az orosz védelmi minisztérium.
- Az orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyről számolt be előretörésről. A harkivi és a donyecki régióban húszban nevezte meg az orosz erők által visszavert ellentámadások számát, Kurszk megyéből pedig négy támadási, és öt - a határon át megkísérelt - betörési kísérlet meghiúsításáról adott számot.
- Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között két harckocsit, öt páncélozott harcjárművet, egy 155 milliméteres önjáró és öt vontatott tarackot, egy HIMARS-rakétát, továbbá 36 drónt - adta hírül az MTI.
- Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betört ukrán erők az elmúlt nap folyamán egyebek között két harckocsit, egy svéd CV-90-es gyalogsági harcjárművet és 14 páncélozott harcjárművet veszítettek.
- Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat közölte, hogy likvidálta az ukrán katonai hírszerzés egyik ügynökét, aki arra készült, hogy felrobbantsa egy hadiipari vállalat egyik vezetőjének gépkocsiját a szverdlovszki régióban. A gyanúsított az elfogására irányuló kísérlet közben ellenállást tanúsított, ezért lelőtték, a lehetséges tettestársait keresik.
- Az ukrán vezetésből többen is ellenezték az augusztus elején meglepetésszerűen indított kurszki offenzívát. Az ellenzők között volt Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők február elején leváltott főparancsoka, Ukrajna jelenlegi londoni nagykövete, és a nagy tekintélynek örvendő Emil Iszkulov dandárparancsnok is. Iszkulovot egyébként júliusban szintén menesztették, és ez sok magas rangú katonai tisztviselőből tiltakozást és értetlenséget váltott ki. Iszkulov azért ellenezte a kurszki offenzívát, mert attól tartott, hogy csapata végül túlságosan kiszolgáltatottá válhat az orosz területeken és sok veszteséget szenvednek - írja a Telex a Politicóra hivatkozva.
- Jens Stoltenberg, a NATO leköszönő vezetője kijelentette, hogy üdvözli a tárgyalásokat arról, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú rakétákat vet be orosz területen, de bármilyen döntést a kérdésben az egyes szövetségeseknek kell meghozniuk. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hónapok óta könyörög a szövetségeseknek, hogy Ukrajna engedélyezze, hogy nyugati rakétákat, köztük nagy hatótávolságú amerikai Atacmokat és brit Storm Shadowsokat lőhessen ki mélyen Oroszország területére - számolt be a Guardian.
- A finn kormány örömmel venné, ha Svédország vezetné a NATO szárazföldi erőinek felállítását Finnországban a szomszédos Oroszországgal szembeni védelem megerősítése érdekében - közölte a két északi ország.
- Keddeb a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter észak-koreai kollégájával, Csve Szonhivel.
- Ukrajna nemzetbiztonsági feketelistára tette egy vitatott háborús dokumentumfilm rendezőjét, mondván, hogy orosz propagandát terjesztett Moszkva inváziójáról. Az Oroszok háborúban című film - amelyet Anasztaszija Trofimova orosz-kanadai filmes rendezett- interjúkat készített az ukrajnai fronton harcoló katonákkal. A film e hónap elején Velencében tartott bemutatója óta vitákat váltott ki, egyesek szerint a film Moszkva invázióját próbálja tisztára mosni és igazolni.
(Guardian, MTI, Telex)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 5,19 pontos nyitás után emelkedett hétfőn délelőtt. 
