Ehhez az aktushoz hivatalos űrlapot kell benyújtani a közigazgatási bíróságon. A gyászoló család az elhunyt idős szülő vagy rokon által hagyományozott javak átvizsgálásakor mind gyakrabban jön rá arra, hogy a párna alatt nem pénz rejtőzik, hanem megannyi kifizetetlen számla részletre vásárolt javak vagy ápolási költségek után - közölte riportjában a Le Monde című párizsi napilap. Ha nincs mit eladniuk a megboldogult által felhalmozott adósság kifizetésére, nem marad más megoldás, mint lemondani a hagyaték átvételéről.
A francia igazságügyi minisztérium adatai szerint 2004 és 2010 között azok száma, akik az adott évben visszautasították az örökséget, 50 031-ről 67 249-re emelkedett, ami 33,5 százalékos növekedés - de 2011 az eddigi részadatokból kikövetkeztethetően ezen a téren új rekordot fog hozni. Nancy közigazgatási bíróságán például, amelynek illetékessége 450 környező településre terjed ki, 2009-ben 894-en döntöttek így - ez volt az eddigi csúcs -, ám idén már november közepén több mint nyolcszázan cselekedtek hasonlóképpen, így az év végén bizton többen lesznek, mint két éve.
Bár ezt a lépést nem egyszer személyes vagy családi meggondolások is indokolják, Romaric Pierre jegyző szerint az esetek 90 százalékában az elhunyt adósságai magyarázzák az örökösök döntését.
A magas megélhetési költségek, a lakbér és az energia ára mindinkább megterheli a családok költségvetését, ezért egyre többen folyamodnak hitelekhez, kölcsönökhöz nem csupán az aktív családtagok, de a nyugdíjasok körében is. A francia nemzeti bank, a Banque de France márciusban kiadott legutóbbi felmérése szerint 2010-ben a súlyosan eladósodott személyek 23 százaléka volt 55 éven felüli. 2001-ben még csak 13 százalékuk került ebbe a kategóriába.
"A nagy adósságokat felhalmozó idős embereknek csaknem a fele rendelkezik valamilyen ingatlannal, és 2013-ig várhatólag el fogja veszíteni azt" - mondta a Le Monde-nak Jean-Louis Kiehl, a Cresus segélyszervezet elnöke.
A szeniorok válnak a legkönnyebben függővé a megújítható és a fogyasztási hitelektől, amelyeket különböző pénzügyi szolgáltatók kínálnak. Átlagosan is igen magas, 72 százalék azok aránya, akik ilyen kölcsönt vesznek igénybe, de a 65 éven felüliek 84 százaléka folyamodik ehhez az eszközhöz a Cresus szerint. A fogyasztási hitelekhez igénybe vehető életbiztosítással csak kevesen élnek, így amikor ezek az emberek meghalnak, a hitel még érvényes, és ha az örökösök nem mondanak le az őket megillető részről, az arra terhelt hitelt nekik kell tovább fizetniük.
Joel Fauré, a toulouse-i közigazgatási bíróság illetékese szerint a rokonok által visszautasított örökségeket átlag 20 ezer eurótól 60 ezer euróig (6-18 millió forint) terjedő teher sújtotta az utóbbi időkben. Ennyit az esetek jó részében nem biztosít az ingatlan vagy ingóság értékesítése, nem beszélve arról az esetről, amikor 300 ezer euróra rúgott a teher. Az idős családtag ingatlanát nem egyszer már korábban eladták az orvosi, ápolási, menhelyi költségek fedezésére, így annak halálakor az "örökség" vagy már elfogyott, rosszabb esetben pedig már csak kifizetetlen tartozásokból, számlákból áll.
Nem árt az elővigyázatosság: így például bizonyos esetekben az idős személy otthoni ápolásához vagy elhelyezéséhez nyújtott hozzájárulást az illető halála után a családnak vissza kell fizetnie, ami időzített bombának bizonyulhat. Igaz, az örökösnek négy hónap áll rendelkezésére az elhunyt anyagi helyzetének felmérésére és akár 10 év is ahhoz, hogy véglegesen nyilatkozzon a hagyaték elfogadásáról vagy az arról való lemondásról. Ha az utóbbi mellett dönt, a pénzügyi hatóságok próbálkozhatnak azzal, hogy a hagyaték értékesítésével valamennyi pénzt visszanyerjenek a hitelezők kifizetésére.
A háborús bűnök, az emberiesség elleni bűncselekmények és a népirtások elkövetőinek felelősségre vonásáért küzd. 
