Igen jelentősen lecsökkent az Európai Unió nemzetközi befolyása. De képes lesz-e változtatni ezen az EU új külügyi és biztonságpolitikai főképviselője?

Egyre több magyar választ valamilyen öngondoskodó konstrukciót, hogy megalapozza a nyugdíjas éveit. Ezt a megtakarítást egyébként nem csak magunknak, hanem a szeretteinknek is gyűjthetjük, mivel a félre tett összeg örökölhető. De mi történik akkor, ha valamilyen tragédia folytán nem éljük meg a nyugdíjas éveinket? Hová vándorol a félretett pénzünk?

Sokszor fontos a papír, mégis alig jegyeztetik be magukat az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába. Pedig ez számos problémát megelőz abban az esetben, ha valamilyen szerencsétlenség – például halál vagy betegség – esetén bizonyítani kell, hogy az adott illető partnere vagyunk. A közhiedelemmel ellentétben itt ugyanis az idő nem segít, ráadásul az élettársakra más örökösödési és vagyoneloszlási szabályok vonatkoznak, mint a házasságban élőkre. Szerencsére azonban van megoldás.

Végül nem teljesült a végakarata sem.

Hamarosan komoly örökség pottyan a fiatal generáció egy részének ölébe - jellemzően azokéba, akik egyébként is jobb módú családba születtek. Az évtizedeken át tartó boom során felhalmozódó ingatlanvagyonok tulajdonosai ugyanis mostanra megöregedtek – egy friss brit kutatás a szélesedő társadalmi szakadékra figyelmeztet, megállapításait érdemes itthon is megfontolni.

Az ember hajlamos azt hinni, hogy katasztrófa csak valaki mással történhet meg – aztán egy váratlan pillanatban bárkit elüthet a busz, vagy vihet el egy szívroham. A trauma önmagában is próbára teszi a családokat, száz magyar családból azonban négynél további viták követik a halálesetet – ki örökli a családi vagyont? Végrendelet híján ugyanis jönnek a végeláthatatlan viták és pereskedések.

Vajon hogyan lehet valakit kizárni az örökségből - lehetséges ez egyáltalán? Mit lehet ez ellen tenni? Dr. Máté Viktor közjegyzőt kérdeztük.

Árverést hirdetett az MNV Zrt. az öröklés útján állami tulajdonba került vagyontárgyakra, mivel azok őrzése és elhelyezése jelentős költségekkel jár. Az árverésen 112 ingóság kerül értékesítésre többek között bútorok, festmények, Herendi figurák, nemesfém étkészletek és ékszerek.

A gazdasági válság egyik sokat mondó jeleként egyre több francia mond le a családi örökségéről, mert azon több a teher, mint a haszon. 2010-ben a súlyosan eladósodott francia személyek 23 százaléka volt 55 éven felüli.