Az állam kiszivattyúzza a pénzt a bankokból

Az államkötvényekből származó kamatjövedelem mentesül a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) fizetési kötelezettség alól; a mentesítés pedig nemcsak a magyar állam, hanem bármely EGT-állam által kibocsátott államkötvényre vonatkozik, ha a parlament elfogadja a gazdasági bizottság erre vonatkozó, kedden benyújtott módosító javaslatát.

Ki rakja majd a pénzét bankbetétbe?

Nem először fordul elő, hogy a hirtelen összerántott gazdaságpolitikai csomagot utólag finomhangolni kell. Varga Mihály tegnap jelentett be váratlanul néhány megszorító intézkedést, mert a kabinet annyira fél a túlzottdeficit-eljárástól, hogy inkább újabb terheket rótt a bankok és a telekomcégek nyakába. A megszorító lépések közé tartozik az eho kiterjesztése is.

Így szól a javaslat másik fele

A bizottság másik módosító javaslata arra vonatkozik, hogy ne kelljen ehót fizetni akkor sem, ha a kamatjövedelem utáni adó az szja törvény rendelkezései szerint 0 százalék. Így például nem terheli adófizetési kötelezettség a 2006. szeptember 1-je előtt határozott időtartamú kamatperiódusra megkötött betét- , folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-szerződések esetében jóváírt vagy kifizetett kamatot. Nem kell adót fizetni egyes – 2006 . szeptember 1. előtt megkötött – értékpapír-ügyletek, illetve biztosítási szerződések esetében sem. A jogbiztonság követelményeit szem előtt tartva ezekben az esetekben indokolatlan a kamatjövedelem egészségügyi hozzájárulással való megterhelése - szól a módosító.

Indul az állami pénzszivattyú

Ez azt jelenti, hogy akik korábban, vagyis 6 évvel ezelőtt, hosszú távra félretették a pénzüket, banki betétbe, biztosításba rakták, vagy részvényt vettek, azoknak most nem kell fizetniük a kapott kamatok után. Akik viszont az elmúlt 6 éven belül fektették be a pénzüket a fent felsorolt eszköz valamelyikébe, azok bizony fizethetnek. Kivéve akik állampapírt vettek.

A csökkenő kamatkörnyezetben a betéti kamatok egyre kevésbé vonzóak, pláne, ha az eho kiterjesztése a kamatadóval együtt már 22%-os terhet jelent. Ezzel szemben az állam által kínált adósságpapírok sokkal jobban megérik, főleg ha adókedvezményt is kapunk rá - vagyis erőteljesen érvényesülni fog az állami pénzszivattyú hatása a megtakarítási piacon. Nagy kérdés persze, hogy ha a bankoknak a betétgyűjtés ilyen nehéz lesz, akkor miből fognak majd felbátorodni, ha hitelezni kell? A pénzügyi szféra legnagyobb versenytársává lép elő az állam, mely újabb pluszadókkal sújtja a szektort akkor, amikor arra már senki sem számított.