Egyre több jel mutat arra, hogy a sokadik „végleges” devizahitel-mentés sem lesz „végleges”. Az ellenzéki pártok most egy emberként támadják a kormány döntése alapján a Parlaement által elfogadott forintosítási törvényt. Nem a piaci alapú forintosítás a megoldás a devizahiteleseknek, hanem az, ha a bankok kártérítést fizetnek- jelentette ki pénteken Vona Gábor pártja fővárosi tüntetésén, a Bank Center épületénél, mintegy ezer ember előtt A Jobbik elnöke szerint a forintosítás valójában bankmentés, illetve bankkonszolidáció.
Még most is kérdés, hogy volt-e deviza a devizahitel mögött?
Sokadjára kerül elő a vitában az, hogy volt-e deviza a devizahitelek mögött. E tekintetben talán a legérdekesebb Varga Istvánnak, a Magyar Nemzeti Bank Jobbik által delegált felügyelőbizottsági tagjának a véleménye, amely szerint bírósági ítéletek mondják ki, hogy a devizakölcsönök valójában átszámított forintkölcsönök, vagyis az embereket hamisan tájékoztatták, átverték, ami semmisségi ok. Már csak az kell, hogy 15-20 ezren ennek alapján közérdekű bejelentést tegyenek és akkor végrehajthatatlan lesz a jogszabály - tette hozzá Varga István. Érdekes módon hasonló kiskaput nyitna
| Mit nyer az a bank, aki piaci árfolyamon veszi a devizát?Ezen vélekedés kapcsán sokadszor kell leírni azt, hogy az elmúlt években nem pusztán a Kúria, de a régi és az új jegybanki vezetés is konzekvensen tartotta magát ahhoz a közgazdaságilag megalapozott és pl. a jegybanki statisztikák révén bizonyítható tényhez, amely szerint a bankok ilyen termékei mögött valóban deviza állt. A kétkedőket legvégül az kellett volna, hogy meggyőzze, hogy a forintosítás miatt a pénzintézeteknek november elején 7,8 milliárd eurót kellett a jegybanktól megvásárolniuk, hogy azzal fizessék vissza a számukra deviza forrást biztosítóknak (döntő részben az anyabankoknak) a hitelek alapjául szolgáló devizát. Az pedig, hogy az ehhez szükséges forrást piaci áron kellett megvenniük a bankoknak a jegybanktól, azt mutatja, hogy a bankoknak a devizahitelek árfolyam-mozgásán semmilyen nyeresége nem volt. (A neutrális jelleget az is bizonyítja, hogy a törvény szerint, ha az elkövetkező hónapokban a bankok nyernének a novemberi forintosítás és az elszámolási időszak árfolyamkülönbségén, azt a költségvetésnek kellene befizetniük, míg ellenkező esetben, az esetleges árfolyamveszteségüket a bankadóból írhatják le.) |
meg a kormányhoz lojális Civil Összefogás Fórum (CÖF), amikor azt kéri, hogy az „szabályozza rendeletben, hogy a devizaárfolyam áthárításával kapcsolatosan induló perekben a károsultak kapjanak teljes vagy részleges költségmentességet és soronkívüliséget”. A CÖF véleménye szerint a Kúria jogegységi döntése után is lehetséges, hogy egyes devizahiteles szerződések kapcsán, az árfolyam-emelkedés terheinek áthárítása miatt az érintettek peres eljárást indítsanak, azonban bizonyítani kell a bankok tisztességtelen magatartását. A szervezet szerint a hitelező bankoknak felróható, hogy „uzsorás érdekeik miatt elmulasztották kárenyhítési kötelezettségüket.” Vizsgálandónak tatják azt, hogy saját árfolyamveszteségük elkerülése érdekében rendelkeztek-e biztosítással”.
Mi legyen a jegybank „nyereségével”?
A vita másik fele azzal kapcsolatos, hogy a forintosításhoz a jegybank által biztosított devizán – amelynek bekerülési árfolyama lényegesen alacsonyabb, mint a mostani eladás árfolyama – az MNB nagyon sokat nyert. A pontos összeget a jegybank nem hozta nyilvánosságra, így komoly találgatások és nagy számok szerepelnek a sajtóban. „Azt a százmilliárd forintot amit a jegybank a forintosítással kaszál, csoportosítsák át egy alapba, és fordítsák a károsultak javára” - mondta Z Kárpát Dániel, a párt parlamenti képviselője. Varga István szerint erre akár esély is van, mivel szerinte a forintosításról szóló törvény olyan rossz, hogy végrehajthatatlan. A szocialisták szerint erre a lépésre azért volna szükség, mert a forint árfolyamának komoly gyengülése az Orbán-kormány idején következett be, így szerintük a jegybanki nyereség visszaosztása a kedvezőtlen gazdaságpolitika után fizetett egyfajta kompenzáció lenne.
Miért nem lehet?
Ugyanakkor Baksay Gergely MNB-igazgató és Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója Róna Péternek a Népszabadság 2014. november 19-i számában megjelent, a devizahitelek forintosításáról megfogalmazott véleményére reagál, amelyben Róna Péter azt javasolta, hogy a „kormány és az Országgyűlés vegye fontolóra, hogy a jegybank az előírt 256 forintos svájci frank, illetve a 308 forintos euró helyett a devizát annak átlagos bekerülési árán bocsássa a bankok rendelkezésére”. Az MNB igazgatói szerint a szerző nem veszi figyelembe azokat a jogi előírásokat és költségvetési elszámolási szabályokat, amelyek a javaslatát lehetetlenné teszik. A fentiek miatt a jegybanknak és a kormánynak mérlegelési lehetősége sem volt a jegybank által alkalmazott devizaeladási árfolyam megválasztása tekintetében.
Túlzottdeficit-eljárást okozhat a nem piaci ár?
Emellett - hangsúlyozza a két jegybanki szakember - közgazdasági szempontból is problémás a felvetés, mivel a lakossági devizahitelek nem piaci árfolyamon történő konverziója mindenképpen költségvetési hiány növekedését okozta volna, ami pedig túlzottdeficit-eljáráshoz (EDP), így akár az uniós források egy részének elvesztéséhez vezethetett volna.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
