A 18 igen és 4 nem szavazat mellett elfogadott határozat indoklása alapján az MNB megsértette a hitelintézeti törvény 49. szakaszának előírásait, amikor a 7 legnagyobb bank finanszírozási helyzetéről, nettó devizapozíciójáról naponta, ugyanezen bankok devizacsere-ügyleteiről hetente jelentett adatokat az IMF-nek.
Előzőleg Simor András az Állami Számvevőszék által a jegybank működéséről készült értékelés megállapításait visszautasítva kijelentette: a magyar bankrendszerről szóló adatok átadása a Valutaalapnak jogszerű volt, és Magyarország, illetve minden magyar ember érdekében történt, hiszen az ország pénzügyi stabilitását szolgálta. A jegybankelnök kijelentette: nem értenek egyet az ÁSZ azon megállapításával, hogy az MNB az IMF részére történő adatszolgáltatással túllépte volna hatáskörét, és megsértette volna a hitelintézeti törvényt.
Simor András szerint a jegybanknak ráadásul az IMF alapokmányának, illetve a megkötött hitelszerződés értelmében nem is lett volna jogi lehetősége arra, hogy ne adjon ki adatokat. Emlékeztetett: az IMF illetékese 2008 november 25-én juttatta el a jegybanknak írásban a listát, a további adatszolgáltatás alapját. Leszögezte: sem magánszemélyek, sem vállalatok ügyleteit nem fedte fel a jegybank, csak bankokról adott információt, "mert az Magyarország érdekében állt".
A jegybankelnök emlékeztetett: a 2008-as IMF-megállapodás keretében Magyarország 20 milliárd eurónyi forrást kapott a nemzetközi szervezettől, miközben spekulatív támadás volt Magyarország ellen, ráadásul folytak ki a források az országból. Hozzátette: akkor "kértünk és kaptunk" a bankoktól kötelezettségvállalást, hogy nem csökkentik magyarországi kitettségüket, és ezt kellett ellenőrizni.
Az IMF azért kérte az adatokat, hogy meggyőződjön, az a pénz, amelyet behozott az országba, "nem folyik ki a második oldalon", és az IMF-fel együtt könnyebb volt betartatni ezt a kötelezettségvállalást - mondta.
Miért nem kértek engedélyt a bankoktól?
Arra a felvetésre, hogy az MNB miért utólag, 2012 decemberében szerezte be a kereskedelmi bankok hozzájárulását az adatszolgáltatásra, a jegybankelnök elmondta: 2008-ban a belső szabályozás alapján egyértelmű volt, hogy ezt az adatot akkor lehet kiadni, ha ehhez a bankok hozzájárulnak, és ezt a kötelezettséget "észlelték a kollégák", és a jogászok el is készítették a nyilatkozattervezetet. Tájékoztatása szerint az utólagos belső ellenőrzés során megállapították, hogy a levél postázása elmaradt. A felelős több éve nem dolgozik a jegybanknál.
Az MNB elnöke hangsúlyozta: amikor a számvevőszék 2012-ben felhívta a jegybank figyelmét arra, hogy ezek a dokumentumok nem érkeztek be, kiküldték a leveleket a bankok vezetőinek, hogy visszamenőlegesen járuljanak hozzá, és ezt egy héten belül "meg is tették". Anélkül küldték vissza, hogy bármilyen jogfenntartó nyilatkozatot csatoltak volna hozzá.
Simor András kérdésre válaszolva emlékeztetett: a nemzeti bank a 2008-as hitelszerződés keretében "egy fillért" sem adott bankoknak, így az OTP-nek, az FHB-nek, illetve az MFB-nek, hiszen azt a kormány tette. Szintén kérdésre válaszolva elmondta: a jegybank a hét legnagyobb magyarországi bankról adott át adatokat a valutaalapnak, így az OTP-ről, illetve hat külföldi tulajdonú bankról.
Simor András kérdésre válaszolva elmondta: a Magyar Nemzeti Bank hivatalos forrásból nem értesült arról, hogy büntetőeljárás indult volna ellene, csak a sajtóból.
Az Iránban helyreállított korlátozott internet-hozzáférés ismét megszűnt. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
