Korunk egyik legnagyobb találmánya, mégsem tudunk mit kezdeni vele

Forrás: Wikipedia

A blockchainben rejlő üzleti potenciál

Globális szinten a válaszadók ugyan érdeklődnek a blockchain iránt, azonban 39 százalékuk szerint a technológiában rejlő potenciál megítélése túlzottan optimista – derül ki a Deloitte felméréséből. Az Egyesült Államokban ez a szám magasabb: a válaszadók 44 százaléka látja túlértékeltnek a blockchaint, míg 2016-ban ez az arány még csak 34 százalék volt. A közép-kelet-európai régióban a válaszadók több mint fele véli úgy, hogy a technológia kínálta lehetőségeket túlértékelik, de 45 százalékuk egyben azt is gondolja, hogy ez a megoldás áttörést hoz az iparágban, és cégük komoly versenypiaci hátrányba kerülhet, ha nem alkalmazza.

Az energia, technológia, média és telekommunikációs iparágak képviselői szerint hátrányos lehet számukra, ha figyelmen kívül hagyják a blockchaint. A pénzügyi szektor képviselőinek közel fele szintén fontosnak tartja, hogy vállalatuk foglalkozzon a megoldással, de ennek ellenére többségük szerint a technológia nem forgatja fel a pénzügyi szolgáltatási piacot.

Nemrég egyébként Nouriel Roubini, a híres közgazdász, aki általában piaci pesszimizmusáról közismert, úgy fogalmazott: ekkora mánia korábban még egyetlen technológiai megoldást sem övezett, A technológia a bitcoinnal indult, de azóta széleskörű lett a felhasználása, például a gyémántok nyomon követésében is komoly szerepet kap. Roubini szerint ugyanakkor arra nem lesz alkalmas, hogy a pénzügyi közvetítőrendszert kiküszöbölje, vagyis nem helyettesíti a bankrendszert. Roubini a bitcoint övező csodavárást az egykori vasútmániához hasonlítja - részletek >>

Egyre többen készülnek komoly blockchain-befektetésre a régióban

A blockchain alkalmazása Kelet-Közép-Európában is kezdeti szakaszban jár, a megkérdezettek többsége még nem fektetett be a technológiába. A felmérés alapján a régióban a blockchain nem tartozik a prioritások közé. A bevezetés lépéseit a szakképzett munkaerő hiánya, és szabályozói kérdések is nehezítik, és a válaszadóknak csak 1 százaléka gondolja úgy, hogy a technológiába való befektetésnek nincsen akadálya.

Ennek ellenére a válaszadók sokat várnak a technológiától az üzleti működés átalakítása terén, de csak 42 százalékuk véli úgy, hogy cégvezetőik alapos ismeretekkel rendelkeznek a blockchain technológiát illetően. A megkérdezettek kétharmada szerint a blockchain széles körben fog elterjedni és sokkal több mint egy új fizetési technológia, így számos iparágra lesz hatással a pénzügyi szektoron kívül is. Azonban csak kevesebb, mint harmaduk tervezi, hogy a meglévő rendszert részben vagy egészben helyettesítse az új technológián alapuló újításokkal.

A régióban a blockchain felhasználása elsősorban a digitális rögzítésre és fizetési megoldásokra korlátozódik, de már készülőben van a digitális azonosítás és ellátási lánc nyomon követhetőségének kialakítása is. Vannak olyan vállalatok, amelyek front- és back-end megoldásokat alakítanak ki a blockchain segítségével, másoknak pedig folyamatban vannak a jelenlegi rendszer helyettesítésére irányuló projektjei. Ami a 2019-re tervezett blockchainnel kapcsolatos befektetéseket illeti, a KKE régióban a trendek az elmúlt évekhez hasonlóak. A válaszadók több mint fele nem tervezi vagy még nem döntött a blockchainbe való befektetésről, de néhányan úgy nyilatkoztak, hogy jövőre jelentős befektetést terveznek.

A kelet-közép európai vezetők szerint az új üzleti modellek és bevételi források jelentik a technológia legfőbb előnyét, és közel 60 százalékuk úgy véli, hogy a blockchain alapú megoldások biztonságosabbak, mint a hagyományosak. Azonban a válaszadók mindössze negyede számolt be arról, hogy blockchainnel kapcsolatos beruházásba kezdett, de csaknem 30 százalék állította, hogy 2019-ben legalább 100 000 eurót tervez fordítani erre a technológiára.

Mi kellene ahhoz, hogy tényleg berobbanjon a blockchain?

A blockchain globális elterjedésének ütemét számos tényező befolyásolja: a kriptovaluták rossz hírneve nem kedvez a befektetési döntéseknek, a gyakorlati alkalmazáshoz szükséges szabályozási keret, törvénykezés és iparági standardok kialakítása lassú, a blockchainben jártas szakértők száma egyelőre alacsony és a konzorciumok irányításával kapcsolatban problémák merülnek fel.

„Magyarország és egyben egész Kelet-Közép-Európa le van maradva pár lépéssel az Egyesült Államok és Nyugat-Európa mögött a blockchain alkalmazásában: inkább kivárnak, és meglátják, hol hasznosítható leginkább. A lehetőségek és a világban eddig megvalósított megoldások ígéretesek. Elsősorban nem a technológia mélységeit, hanem a blockchain üzleti felhasználásának módját, a felhasználás eseteit és a meglévő problémákra adott választ kell a cégvezetőknek megérteni ahhoz, hogy szélesebb körben tovább tudjon terjedni” – mondta Marton Károly, a Deloitte blockchain alapú üzleti megoldásokért felelős vezető menedzsere.