|
| Forrás: Wikipedia |
A blockchainben rejlő üzleti potenciál
Globális szinten a válaszadók ugyan érdeklődnek a blockchain iránt, azonban 39 százalékuk szerint a technológiában rejlő potenciál megítélése túlzottan optimista – derül ki a Deloitte felméréséből. Az Egyesült Államokban ez a szám magasabb: a válaszadók 44 százaléka látja túlértékeltnek a blockchaint, míg 2016-ban ez az arány még csak 34 százalék volt. A közép-kelet-európai régióban a válaszadók több mint fele véli úgy, hogy a technológia kínálta lehetőségeket túlértékelik, de 45 százalékuk egyben azt is gondolja, hogy ez a megoldás áttörést hoz az iparágban, és cégük komoly versenypiaci hátrányba kerülhet, ha nem alkalmazza.
Az energia, technológia, média és telekommunikációs iparágak képviselői szerint hátrányos lehet számukra, ha figyelmen kívül hagyják a blockchaint. A pénzügyi szektor képviselőinek közel fele szintén fontosnak tartja, hogy vállalatuk foglalkozzon a megoldással, de ennek ellenére többségük szerint a technológia nem forgatja fel a pénzügyi szolgáltatási piacot.
Nemrég egyébként Nouriel Roubini, a híres közgazdász, aki általában piaci pesszimizmusáról közismert, úgy fogalmazott: ekkora mánia korábban még egyetlen technológiai megoldást sem övezett, A technológia a bitcoinnal indult, de azóta széleskörű lett a felhasználása, például a gyémántok nyomon követésében is komoly szerepet kap. Roubini szerint ugyanakkor arra nem lesz alkalmas, hogy a pénzügyi közvetítőrendszert kiküszöbölje, vagyis nem helyettesíti a bankrendszert. Roubini a bitcoint övező csodavárást az egykori vasútmániához hasonlítja - részletek >>
Egyre többen készülnek komoly blockchain-befektetésre a régióban
A blockchain alkalmazása Kelet-Közép-Európában is kezdeti szakaszban jár, a megkérdezettek többsége még nem fektetett be a technológiába. A felmérés alapján a régióban a blockchain nem tartozik a prioritások közé. A bevezetés lépéseit a szakképzett munkaerő hiánya, és szabályozói kérdések is nehezítik, és a válaszadóknak csak 1 százaléka gondolja úgy, hogy a technológiába való befektetésnek nincsen akadálya.
| Magyarország nagyon elkésett a szabályozással, szabályozás hiányában pedig nem lehet azt mondani egy vállalkozásnak, hogy foglalkozzon nyugodtan Magyarországon blokklánccal. Nem mondhatjuk nekik, hiszen lehet, hogy pár év múlva meg mennének emiatt a börtönbe - mondta nemrég egy szakértő. Részletek: Nem biztatják a magyar vállalkozót, mert lehet, hogy aztán börtönbe kerülne >> |
Ennek ellenére a válaszadók sokat várnak a technológiától az üzleti működés átalakítása terén, de csak 42 százalékuk véli úgy, hogy cégvezetőik alapos ismeretekkel rendelkeznek a blockchain technológiát illetően. A megkérdezettek kétharmada szerint a blockchain széles körben fog elterjedni és sokkal több mint egy új fizetési technológia, így számos iparágra lesz hatással a pénzügyi szektoron kívül is. Azonban csak kevesebb, mint harmaduk tervezi, hogy a meglévő rendszert részben vagy egészben helyettesítse az új technológián alapuló újításokkal.
A régióban a blockchain felhasználása elsősorban a digitális rögzítésre és fizetési megoldásokra korlátozódik, de már készülőben van a digitális azonosítás és ellátási lánc nyomon követhetőségének kialakítása is. Vannak olyan vállalatok, amelyek front- és back-end megoldásokat alakítanak ki a blockchain segítségével, másoknak pedig folyamatban vannak a jelenlegi rendszer helyettesítésére irányuló projektjei. Ami a 2019-re tervezett blockchainnel kapcsolatos befektetéseket illeti, a KKE régióban a trendek az elmúlt évekhez hasonlóak. A válaszadók több mint fele nem tervezi vagy még nem döntött a blockchainbe való befektetésről, de néhányan úgy nyilatkoztak, hogy jövőre jelentős befektetést terveznek.
A kelet-közép európai vezetők szerint az új üzleti modellek és bevételi források jelentik a technológia legfőbb előnyét, és közel 60 százalékuk úgy véli, hogy a blockchain alapú megoldások biztonságosabbak, mint a hagyományosak. Azonban a válaszadók mindössze negyede számolt be arról, hogy blockchainnel kapcsolatos beruházásba kezdett, de csaknem 30 százalék állította, hogy 2019-ben legalább 100 000 eurót tervez fordítani erre a technológiára.
Mi kellene ahhoz, hogy tényleg berobbanjon a blockchain?
| A blockchain számos régi problémára jelenthet megoldást, de látszólag teljesen szembe megy az új GDPR-szabályozással - vagy mégsem? Amikor az egyik legnagyobb találmány találkozik a legszigorúbb szabályozással >> |
A blockchain globális elterjedésének ütemét számos tényező befolyásolja: a kriptovaluták rossz hírneve nem kedvez a befektetési döntéseknek, a gyakorlati alkalmazáshoz szükséges szabályozási keret, törvénykezés és iparági standardok kialakítása lassú, a blockchainben jártas szakértők száma egyelőre alacsony és a konzorciumok irányításával kapcsolatban problémák merülnek fel.
„Magyarország és egyben egész Kelet-Közép-Európa le van maradva pár lépéssel az Egyesült Államok és Nyugat-Európa mögött a blockchain alkalmazásában: inkább kivárnak, és meglátják, hol hasznosítható leginkább. A lehetőségek és a világban eddig megvalósított megoldások ígéretesek. Elsősorban nem a technológia mélységeit, hanem a blockchain üzleti felhasználásának módját, a felhasználás eseteit és a meglévő problémákra adott választ kell a cégvezetőknek megérteni ahhoz, hogy szélesebb körben tovább tudjon terjedni” – mondta Marton Károly, a Deloitte blockchain alapú üzleti megoldásokért felelős vezető menedzsere.
|
Simor András: a blockchainnek van jövője "Élesen külön kell választani a kriptopénzeket a blockchaintől, mint technológiától. A blockchainnek szerintem valószínűleg van jövője, mert van olyan valós igény, amit ki tud elégíteni. Mint technológiai fejlesztés ez egy nagyon komoly előrelépés, melyet egyre többen használnak is, ezért ennek lehet jövője. A kriptopénznek viszont szerintem nincs, mert nem tudja és nem is fogja kielégíteni azokat a feltételeket, amit egy pénznek teljesítenie kell ahhoz, hogy pénzként funkcionáljon" - mondta a napokban megjelent interjúban Simor András, a jegybank korábbi elnöke. Részletek >> |
A geopolitika volt meghatározó. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
