Hirdetés
Hirdetés

A technológia, melytől úgy várják a csodát, mint még soha

2018. március 06., 16:30

A blockchain a valaha létezők közül a leginkább túl sokra tartott, mánia övezte technológia, az összes eddigi közül, állítja egy neves piaci szakértő. Nem csoda: az egyébként nem túl bonyolult technológiát a legtöbben a misztikus kriptodevizákkal kötik össze, mivel a bitcoin volt az első felhasználási területe.

Ilyet még nem látott

Egy technológiai megoldást ekkora mánia még sosem övezett, állítja Nouriel Roubini, a híres közgazdász, aki általában piaci pesszimizmusáról közismert. A technológia a bitcoinnal indult, de azóta széleskörű lett a felhasználása, például a gyémántok nyomon követésében is komoly szerepet kap. Roubini szerint ugyanakkor arra nem lesz alkalmas, hogy a pénzügyi közvetítőrendszert kiküszöbölje, vagyis nem helyettesíti a bankrendszert.

Tévhitek

A blockchain iránti szinte végtelen lelkesedés abból adódhat, hogy a legtöbb ember számára a kriptodevizákhoz kötődik, és innentől kezdve reményt lehet táplálni, az iránt, hogy az értéke korlátlanul növekszik, és ebből az átlagember is profitálhat. Meglepően sokan azt is képzelik, hogy amikor megvesznek egy kriptodevizát, olyan, mintha részvényt vennének, mintha valamiféle jogosultságuk keletkezne, noha erről szó sincs.

Hirdetés

Roubini ezt a mániát most az egykori vasútmániához hasonlítja, amikor az 1840-es években mindenki vasútrészvényeket vett, függetlenül attól, hogy melyik társaságról van szó. Az összehasonlítás alapja, hogy akkor a vasút valóban egy döntő technológiai ugrást jelentett, hisz egész addig csak állati erővel, lassan lehetett közlekedni és árut szállítani (na meg vízi úton a sodrással vagy a szél erejével), onnantól viszont szinte korlátlan lehetőségek nyíltak meg a további fejlődés előtt.

Hasonlóságok és különbségek

A közönséget ez tévesztette meg, pontosabban azt hitték, hogy ez a fantasztikus fejlődési potenciál automatikusan a vasúttársaságok részvényeseit gazdagítja, miközben erről szó sem volt, sőt, később a vasutak sok helyen az államhoz kerültek, mivel költséges beruházást igényeltek, de kevés közvetlen bevételt hoztak, ugyanakkor annál inkább segítették egy-egy régió fejlődését.

Vasúttársaság részvény, 1840. Forrás: Wikimedia Commons
Vasúttársaság részvénye, 1840. Forrás: Wikimedia Commons

A mostani helyzetben van viszont egy olyan eltérés Roubini szerint is, hogy a blockchain nem hoz akkor áttörést, mint egykor a vasút, sőt még akkorát sem, mint az HTML protokoll az internet esetében, viszont a kriptodevizák által korlátlanul lehet építeni az egyik alapvető emberi tulajdonságra, a reményre. Még a vasúttársaságok részvényeinél is korlátlan volt a bizalom, pedig ott nyomon lehetett követni, mekkora árbevétel és mekkora nyereség képződik, a kriptodevizák azonban annyira elvont dolgok, hogy könnyedén bármit mögéjük képzelhet a nagyközönség.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Összeomlottak az államkötvényhozamok

Összeomlottak az államkötvényhozamok

Váratlanul újra pánikszerű vétel bontakozott ki a fejlett európai országok államkötvényeinek piacán: az árak megemelkedtek, a hozamok nagyot zuhantak. A pánikot egy, a vártnál rosszabb eurózónás adat okozta, amelyik jobban megnézve nem is olyan rossz, de olyan méretű a pesszimizmus, hogy a bolhát is elefántnak látják.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Videók

Powered by Saxo Bank

Utánajártunk

Mi mozgatja a befektetők fantáziáját

  • 5 százalékos kamat Magyarországon, de mi lesz az ingatlanárakkal?

    2019. április 13., 20:01
    5 százalékos kamat Magyarországon, de mi lesz az ingatlanárakkal?

    Az utóbbi időben gyorsan emelkednek a lakosság által elérhető kockázatmentes hozamok az állampapírok emelkedő kamatának köszönhetően, immár lényegében elértük az 5 százalékot. Ez már lassan versenyképes lesz az ingatlankiadással elérhető hozammal, lehet hogy emiatt fog kipukkadni az ingatlanpiaci lufi?

További cikkek

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Az Európai Parlament megszavazta az óraátállítás eltörlését. Ön szerint a téli vagy a nyári időszámítás maradjon érvényben Magyarországon 2021-től?