Az MNB által közölt táblázatok szerint a háztartások összesen 8.018 milliárd forint összegű hitelállománnyal terheltek, ebből a devizahitelek összege 5.176 milliárd, a forinthiteleké 2.842 milliárd forint. Amíg a forinthiteleknél az előző hónaphoz képest az átértékelési különbözet igen csekély, 3 milliárddal csökkent az állomány, addig a devizahiteleknél, az erősebb forint nyomán 211 milliárddal kisebb a hitelállomány, így összességében a lakossági hitelek állománya 214 milliárd forinttal zsugorodott.
Ami a betéteket illeti, márciusban a háztartások forintbetétei 14 milliárddal csökkentek, a devizabetétek 2,3 milliárd forinttal nőttek. Március végén a lakosság 7.330 milliárd forint összegű betéttel rendelkezett, 45,8 milliárddal kevesebbel, mint február végén. A csökkenésből 34,2 milliárd forint az átértékelés, azaz az erősebb forint miatt következett be.
A nem pénzügyi vállalatok forinthiteleinek állománya a tranzakciókból eredően 33,9 milliárd forinttal nőtt, míg a devizahiteleinek állománya 73,8 milliárd forinttal mérséklődött. Összességében hitelállományuk – az átértékelődésektől és az egyéb volumenváltozásoktól megtisztítva – 38,5 milliárd forinttal csökkent.
MTI
Csökkent a háztartások hitelállománya márciusban, miután - az előző hónapokhoz hasonlóan - forintban nettó hitelfelvevők, devizában pedig nettó törlesztők voltak
Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak pénteken Asztanában beszélt erről.

A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú



