Új veszélyeket hozott a forintosítás - nagyot lép a jegybank

Hosszú hitelek, rövid források

A devizahitelek forintosításának köszönhetően árfolyamkockázat már nem terheli többé a fogyasztókat és áttételesen a bankszektort sem. A forintosítás mellékhatásaként azonban a bankrendszerben érdemi likviditási kockázatok jelennek meg. A forintra konvertálódó jelzáloghitelek túlnyomó többsége ugyanis 10 évnél hosszabb hátralévő futamidővel rendelkezik, miközben a bankrendszer forint forrásai – jellemzően betétek formájában – éven belüli lejáratúak.

Jön a JMM

A lejárati eltérés csökkentése érdekében az MNB 2016. október 1-től bevezeti a Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutatót (JMM). Az új mutató a lakossági jelzáloghitelek fedezete mellett bevont forint források (pl.: jelzáloglevelek, jelzálog fedezete mellett kibocsátott egyéb értékpapírok, jelzálogbanki refinanszírozási hitelek) és az 1 éven túli hátralévő lejáratú lakossági forint jelzáloghitelek nettó állományának hányadosaként számítandó ki konszolidált szinten. A JMM-re vonatkozó minimális elvárt szint 15 százalék - ez magyarul azt jelenti, hogy a jelzáloghiteleket legalább 15 százalékban hosszú forrásoknak kell finanszírozniuk.

300 milliárdnyi új jelzáloglevél jöhet

2016 októberéig a jelzálogbankkal nem rendelkező intézmények jelzálogbankot alapíthatnak. Az MNB előzetes becslése alapján az új szabályozás számos új jelzálogbank alapítását és mintegy 300 milliárd forintnyi új jelzáloglevél kibocsátását eredményezheti. Ezen jelzálogleveleket várhatóan elsősorban intézményi befektetők, pénzügyi intézmények vásárolhatják meg.

A rendelet szövege várhatóan 2015. június folyamán jelenik meg a Magyar Közlönyben.