Változatlan európai kamatok: döntött az EKB és az angol jegybank

Európai Központi Bank

Elemzők az európai kamatszint tartására számítottak azt követően, hogy az EKB novemberben és decemberben is 25 bázisponttal csökkentett irányadó kamatlábán. Korábban az EKB kormányzótanácsa áprilisban, majd júliusban 25 bázispontos kamatemelést hajtott végre az erősödő inflációs nyomás miatt, azt követően, hogy közel két évig rekord alacsony, 1 százalékos szinten tartotta az alapkamatot.

A döntés utáni sajtótájékoztatón Mario Draghi az Európai Központi Bank elnöke elmondta, hogy a bank kormányzótanácsa egyhangúlag döntött az euróövezeti kamatszint tartása mellett. Decemberben a 25 bázispontos kamatcsökkentésről, illetve a hároméves likviditási tenderről nem született egységes döntés az EKB monetáris tanácsában. Draghi azt is elmondta, hogy jóllehet a gazdasági növekedési kilátásokat továbbra is nagy bizonytalanság és jelentős negatív kockázatok érik, vannak jelei az aktivitás stabilizálódásának, igaz, alacsony szinten.  Az inflációs kilátásokkal kapcsolatosan elmondta: a fogyasztói árakra ható kockázatok továbbra is kiegyensúlyozottak. Az euróövezeti infláció szerinte még több hónapig a 2 százalékos cél felett lehet, majd csökkenni fog.

Az új EKB-elnök Mario Draghi november eleji kinevezése óta jelentősen enyhített monetáris politikáján a frankfurti székhelyű szervezet. A két kamatcsökkentés mellett az EKB-elnök a decemberi kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón hároméves likviditási tendert hirdetett meg, amelynek eredményeként csaknem 500 milliárd eurónyi többletlikviditáshoz jutott decemberben az euróövezeti bankrendszer. Ezen felül az EKB lazított a központi banki tendereken való részvétel fedezeti kritériumain

A monetáris politika enyhítésében azonban szünetet tartott januárban az EKB, elsősorban az euró gyengülése, a bőséges likviditási lépések, illetve a továbbra is magas infláció miatt. Piaci vélemények szerint a - korábban - rendkívül konzervatív monetáris politikai hagyományokat valló intézménynél egyfajta tabunak minősül, hogy nem csökkentik 1 százalék alá a kamatszintet. A piac mindazonáltal arra számít, hogy februárban tovább folytatja kamatcsökkentési ciklusát a szervezet és ismét 25 bázispontos kamatvágásról dönt.

Az euró dollár árfolyama a piaci turbulencia augusztusi kezdete óta esik. Az akkori 1,45 dollár körüli árfolyamról az újévre mintegy 12 százalékkal 1,28 dollár alá csökkent az euró dollár jegyzése. Az euróövezeti infláció - az Eurostat, Európai Unió statisztikai hivatalának múlt heti gyorsbecslése szerint - csökkent decemberben, a novemberi éves 3 százalék után 2,8 százalék volt. Az EKB "2 százalék körüli, ám azt meg nem haladó" inflációs célt követ.

Bank of England

Változatlan szinten, a közel három éve érvényes 0,5 százalékos történelmi mélyponton tartotta alapkamatát a Bank of England monetáris tanácsa. A brit központi bank - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság jegybankja - 2009 márciusa óta tartja fél százalékon irányadó kamatát, de már ezt megelőzően, a 2009. januári fél százalékpontos csökkentéssel kialakult 1,5 százalékos akkori kamatszint is történelmi mélypont volt. Az 1694-ben alapított Bank of England alapkamata korábban ugyanis soha nem süllyedt 2 százalék alá. A jegybank a monetáris tanácsi ülésen nem módosította a gazdaságélénkítő célú likviditásinjekció, vagyis a mennyiségi enyhítés eddigi összegét sem.

A BoE az akkori mély recesszióra válaszul 2009 márciusában egészítette ki ezzel a likviditásbővítő pénzügypolitikai eljárással a rendkívül enyhe kamatpolitikát. Az erre szánt, eredetileg 75 milliárd fontos keretet a bank már háromszor emelte, előbb 175 milliárd fontra, majd 200 milliárd fontra, az idei októberi monetáris tanácsi ülésen pedig 275 milliárd fontra (csaknem 100 ezer milliárd forintra). A mennyiségi enyhítés lényege az, hogy a jegybank "új pénzt" teremt - jóllehet ez fizikai valójában, bankjegyek formájában nem jelenik meg -, és ebből vásárol államkötvényt.

A brit gazdaság rendkívül gyenge teljesítménye miatt londoni pénzügyi elemzők a Bank of England mennyiségi enyhítési programjának további kibővítését várják az elkövetkező hónapokban. Az ING Bank elemzője, James Knightley szerint "az eszközvásárlási eszközt hosszabb távon 500 milliárd fontra bővíthetik, ami egy 50-75 milliárd fontos februári kapacitásemeléssel kezdődhet". Sokan azért tartanak valószínűnek egy februári emelést, mivel ekkor jár le az októberben meghirdetett 75 milliárd fontos program.

Piaci vélemények szerint egy másik érv lehetett az eszközvásárlási program kibővítésének februárra halasztása mellett, hogy akkor pontosabban lehet majd meghatározni az érvényes inflációs trendet. Novemberben 4,8 százalékos éves infláció volt, ami némileg alacsonyabb az októberi 5,0 százalékos árdrágulási ütemnél. A Bank of England novemberi előrejelzéseiben arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben nem változnak jelentős mértékben a brit gazdaság kilátásai, úgy inkább valószínűsíthető, hogy a 2 százalékos cél alatt lesz két év múlva a brit infláció. A brit statisztikai hivatal január 17-én közöl decemberi inflációs adatokat.