Bevezette részvényeit a frankfurti tőzsdére az országos alternatív távközlési szolgáltató, a kecskeméti Business Telecom Nyrt. (BTel) augusztus 27-én - közölte a cég az MTI-vel. A társaság a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) továbbra is jelen van. Közgyűlése áprilisban hagyta jóvá a német tőkepiaci megjelenést.
Beruházás, növekedés
A BTel eddig kilenc kötvénykibocsátást hajtott végre úgy, hogy a bevont forrásokat előkészített, gyors megtérülésű beruházásokba fektette, folyamatosan növelve a cég eredményességét és árbevételét - mondta. „A BTel tőzsdeérettségét a mozgalmas és konzervatív német piacon bemutatni önmagában is komoly érték; forrásbevonási lehetőségként pedig logikus lépés és jó alap a növekedés sikeres folytatásához” – írják.
Több milliárdos árbevétel
A BTel tavaly májusban lépett a hazai tőzsdei parkettre, és 2011-2013 között több vállalati kötvényprogramot hajtott végre. A BTel saját tulajdonú távközlési hálózatának bővítése, valamint piaci akvizíciók révén gyorsan megtérülő beruházásokkal folyamatosan bővíti ügyfélkörét, szolgáltatási kínálatát és erősíti piaci függetlenségét.
A BÉT honlapján közzétett adatok szerint a társaság tavalyi árbevétele meghaladta a 3,5 milliárd forintot, adózás előtti eredménye 66,9 millió, adózott eredménye 59,6 millió forint volt. A 2006-ban alapított alternatív távközlési szolgáltató vezetékes hang-, szélessávú internet-, mobilinternet- és műholdas szolgáltatást nyújt országszerte, mintegy 100 embert foglalkoztat.
Nem rossz a forgalma
A BÉT adatai szerint az utóbbi fél évben a részvények napi átlagforgalma 9,3 millió forint volt. Összehasonlításképpen ez az adat OTP-nél 6,0 milliárd forint, a Magyar Telekomnál 633 millió forint, az Egisnél 189 millió forint volt. A Synergoné viszont már csak 2,4 millió, az Állami Nyomdáé 4,1 millió, a Zwacké 1,8 millió forint volt naponta. A Standard kategóriás BTel tehát nagyobb értékben forog, mint több Prémium kategóriás papír.
A BTel-részvények árfolyama az utóbbi egy évben 500 forintról 1200 forintra ment fel.
Hernádi Zsolt szerint az Európai Unió az orosz energiát valójában nem kiváltotta, hanem amerikai LNG‑re és kínai technológiára cserélte. 
