A kulcs ma az, hogyan segítünk az ügyfélnek eligazodni a befektetési termékek világában

A magyar kisbefektetők szokásai hogyan alakulnak át?

Brezina Szabolcs: Jelentősen változik a hazai piac, egyre tudatosabbak és érdeklődőbbek a kisbefektetők, de Magyarország, illetve a közép-kelet-európai régió ebből a szempontból még mindig egy, inkább két lépéssel hátrébb jár, mint Nyugat-Európa vagy az Egyesült Államok. Nálunk a legjellemzőbb, klasszikus termék az állampapír és a befektetési jegy, míg például az Egyesült Államokban tavaly az egynapos lejáratú részvényopciós kereskedés forgalma meghaladta a tízmilliárd dollárt. Nagyon az összetett termékek felé mozog a világ a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon, eközben itthon még rendkívül konzervatívak a befektetők.

Mi hozhat ebben áttörést?

B. Sz.: Egy nagyon hosszú folyamat közepén járunk. Hiszen alig 10-15 évvel ezelőtt még azzal foglalkoztunk sokat, hogyan tudjuk megszüntetni a fizikai formájú értékpapírokat és a takarékszelvényeket. Ehhez képest nagyon sok értékpapírszáma nyílt az elmúlt tíz évben.

A folyamat 2012 után gyorsult fel, a lakossági állampapírok kínálatának felfrissítésével. Olyanoknak is tudtunk azóta számlát nyitni, akiknél ez korábban elképzelhetetlen volt, mert hiányzott a kellő nyitottság, vagy éppen az ismeret.

Akkor a lakossági állampapírok a többi fajta értékpapírt is közelebb hozták az emberekhez?

B. Sz.: Igen, véleményem szerint az állampapír ebből a szempontból tökéletes belépő termék, alkalmas arra, hogy idevonzza az ügyfeleket erre a piacra, kinyitja előttük a lehetséges befektetési, megtakarítási spektrumot. Fontos, hogy megértsék a megtakarítással rendelkezők, hogy a minimum cél pénzügyi vagyonuk reálértékének a megtartása. Egy megfelelően összeállított szintetikus portfólió pedig már pozitív felértékelődést jelenthet. Az már a szolgáltatók felelőssége, hogy tudjanak olyan ajánlatokat adni, amelyek igény esetén egy valamivel magasabb vagy más típusú kockázattal magasabb hozamot tudnak biztosítani. Vagy például olyan értékpapír alternatívákat, amelyek jobban reagálnak az adott befektető élethelyzetére.

A tankönyvek szerint hosszú távon, évtizedek vagy például száz év alatt Amerikában az állampapírok hozamát jóval meghaladta a részvények hozama. Érdemes a kisbefektetőknek elmenni a kockázatosabb irányba?

B. Sz.: Rövidebb, 20-30 éves távra visszatekintve is nyugodtan kijelenthetjük, hogy a részvények általában jobban teljesítenek, mint a kötvények. De nálunk ennek a klasszikus kultúrája még nem alakult ki, mert sokkal kockázatkerülőbbek a befektetők. Én abban hiszek, hogy egy portfóliónak diverzifikáltnak kell lennie.

Tehát nem jó, ha csak állampapír, vagy csak részvény, vagy csak befektetési jegy van benne. Ha diverzifikált, akkor jóval kiegyenlítettebb teljesítményt tud nyújtani a befektetés. De az is nagyon fontos, hogy milyen időtávra szeretnénk befektetni, és milyen kockázatvállalási hajlandóság mellett.

Tudnunk arra példát, amikor nem volt jó, hogy az embernek kizárólag inflációkövető államkötvénye volt – éppen nemrég, 2022-ben.

B. Sz.: Igen, ez nagyon szemléletes példája annak, hogy sokkal jobb, ha az ember több lábon áll. Mint az élet más területein is.

Az állampapírok hozama ráadásul sokat esett idén. Még milyen választási lehetősége van most a kisbefektetőknek?

B. Sz.: A lehetőségek tárháza szinte korlátlan, az MBH Befektetési Bankban több mint hetvenezerféle terméket kínálunk. Sosem az a nehéz, hogy elegendő kínálatot nyújtsunk az ügyfeleknek, a fő feladatunk az, hogy ebben segítsünk eligazodni. Szem előtt tartva, hogy melyek azok a termékek, amelyek nekik, egyénenként az adott élethelyzetben a megfelelő megoldást nyújtják.

Ehhez mindig meg kell vizsgálnunk, mekkora a kockázatvállalási hajlandóságuk, milyen futamidőre szeretnének befektetni, és milyen hozamelvárásaik vannak.

Mi ez a sok ezer termék?

B. Sz.: Természetesen forgalmazunk állampapírokat, és nagyon széles a kínálatunk a befektetési jegyek terén is. Az MBH Csoporthoz tartozó MBH Alapkezelőnek jelenleg több tucat termékét kínáljuk, de forgalmazzuk más alapkezelők alapjait is. Emellett vannak strukturált termékeink, rendszeres certifikát-kibocsátásunk nagyjából kéthavonta, valamint saját lakosságikötvény-kibocsátásunk is. Persze tagjai vagyunk a Budapesti Értéktőzsdének is, és elérést kínálunk az összes fontosabb nemzetközi tőzsdéhez is.

Hogy működnek a certifikátok, mitől függ a hozamuk?

B. Sz.: Forintban, dollárban és euróban is vásárolhatók, úgynevezett strukturált termékek, kötvényszerű befektetések, amelyek valamilyen mögöttes termék árfolyamát követik. Tehát a teljesítményük attól függ, hogy a mögöttes termék hogyan teljesít a piacon, hasonlóan a tőkevédett alapokhoz. Általában két, esetleg három év a futamidejük, de vannak lejárat nélküliek is. A certifikátok transzparens eszközök egy befektetési portfólió stratégiájának a kialakításában. Diverzitásuk szinte végtelen, így már nem csak a jövő ígéretei, hanem itt vannak velünk; az elmúlt 1-2 évben az egyik legdinamikusabban növekvő termékünket jelentik.

Például mely konkrét terméket említhetjük?

B. Sz.: Nemrég volt egy sorozat, amelynek hozama különböző gyógyszeripari cégek részvényének teljesítményétől függött. Vagy említhetnék kettő nagyon sikeres nyári kibocsátást is, ahol a mögöttes termékek az egyik esetben bankpapírok, míg a másiknál építőipari részvények voltak tőkevédelemmel, három és négy éves futamidővel.

Elemző kollégáink megnézik a piacot, kidolgoznak egy-két olyan terméket, amiben látnak fantáziát certifikát formájában. Az elmúlt két évben mindegyik ilyen certifikát-kibocsátásunk a magasabb hozamtartományban teljesített.

De vannak saját, egyszerű lakossági kötvényeink is, kétéves futamidővel.

Ha ennyi a saját termék, miért forgalmazzák más házak termékeit, például befektetési jegyeit?

B. Sz.: Én nagyon hiszek a piacban, a piaci versenyben is. Természetesen nem rejtjük véka alá, hogy előnyben részesítjük a saját termékeket, például a saját alapkezelőnk alapjait. De szerintem egy befektetési banknak „befektetési butikként” kell működnie, elérhetővé kell tennie más termékeket is, amelyek hiánypótlók. Például olyan speciális alapokat, mint az ESG alapok.

Ez motivációt ad egyébként a saját befektetési alapkezelőnknek is, hogy olyan termékeket szállítson, amelyek most esetleg nem elérhetők, és a piacon tudjuk beszerezni. A miénkhez nagyon hasonló paraméterekkel rendelkező konkurens termékeket azonban nem szeretnénk forgalmazni. A kínálatunkat mindenképpen szükséges szelektálni, ez egyfajta minőségi szűrést is jelent ügyfeleink érdekében.

Milyen a kapcsolatuk a Diófa Alapkezelővel?

B. Sz.: A saját alapokat az MBH Alapkezelő kezeli. A Diófával pedig stratégiai megállapodásunk van, amelynek a fókuszában elsősorban az ingatlanalapok állnak.

A legkedveltebb alapforma mostanában a rövid kötvényalap, ami szintén a magyar befektetők alacsony kockázatvállalási hajlandóságára utal. A szintén népszerű ingatlanalapok eladását viszont korlátozták.

B. Sz.: A rövid kötvényalap csak részben azért népszerű, mert alacsony a kockázatvállalási kedv. Azért is, mert az elmúlt bő egy évben tapasztalható magas kamat- és inflációs környezetben teljesen racionális választás volt, magas volt a várható hozama.

Az ingatlanalapoknál vannak T+1 napra forgalmazható alapok, de az irány a T+180-as ingatlanalap. (Amit a visszaváltás bejelentése után 180 nap múlva fizetnek ki – a szerk.) Nyilván a T+180-asok értékesítése lényegesen nehezebb, a fél éves visszaváltás miatt a likviditásuk jóval kisebb, bár pont emiatt hozamprémiumot ad a likvidebb szektoralapokhoz képest.

De ettől függetlenül azt gondolom, hogy az ingatlanalap kifejezetten jó befektetési termék. Magyarországon a lakosság megtakarításai terén nagyon ingatlanközpontú. Hiszen a vagyonunknak sokszor 70-80-90 százaléka is ingatlanban van, mi magyarok szeretünk ingatlant tulajdonolni és abban lakni.

A maradék 10-20 százalékot is ingatlan típusú befektetésekbe terelni nem mindig jó, nem eléggé kiegyensúlyozott így a vagyoni diverzifikáció. Ettől függetlenül egy jó pénzpiaci portfólió általában kell, hogy tartalmazzon ingatlanalapot is. Ha az ingatlanpiac stabil, ráadásul folyamatos reáleffektív felértékelődést is mutat, akkor egy ingatlanalap stabil cash-flow-t tud termelni, a bérleti szerződések akár több éves előretekintő kiszámíthatóságot jelentenek, így szinte olyan, mint egy folyamatosan tőkésedő kötvénykupon vagy osztalék.

Milyen állampapírokat forgalmaznak?

B. Sz.: Minden állampapírt forgalmazunk, hiszen elsődleges forgalmazók is vagyunk. Mind intézmények, mind a lakosság részére teljes kínálatot biztosítunk.

Tán kellemetlen a kérdés, de mi a helyzet e téren a díjakkal?

B. Sz.: Sem vásárláskor, sem eladáskor nem számítunk fel díjat, amit azonban figyelembe kell vennie a befektetőnek minden szolgáltatónál, az a visszavásárlási árfolyam. A legmagasabb árfolyamot a Kincstár szokta alkalmazni, de szorosan figyeljük a versenytársakat, és azt gondoljuk, hogy a legversenyképesebbek között vagyunk mi is.

Szerintem sokat elmond erről, hogy a lakossági állampapír-forgalmazás terén az MBH Befektetési Bank a piaci szereplők között az első helyen van a tavalyi évi számok alapján. Csak a Kincstár előz meg minket az értékesítésben.

Talán mások inkább a saját termékeiket reklámozzák, preferálják a fiókhálózatban, nem az állampapírt?

B. Sz.: Lehet, az elmúlt években ebből a szempontból sok kritika érte az állampapír-értékesítést. A lakossági állampapír-forgalmazás nem a legjövedelmezőbb termék, sőt, ha minden költséget levonunk, közel állunk a nulla jövedelmezőséghez.

Ugyanakkor szerintem ez egy nagyon-nagyon hasznos és fontos termék, amivel meg lehet szólítani az ügyfeleket.

Tehát csomagban gondolkodnak? Aki innen vesz állampapírt, annak itt lesz a folyószámlája, és lehet, hogy itt vesz fel hitelt is?

B. Sz.: Igen, pontosan így van.

Az említett 70 ezer befektetési termékből sokfélét vásárolnak a befektetők?

B. Sz.: Említettem, mennyire furcsa tendencia a pénz- és tőkepiacokon, hogy egyre összetettebbek a termékek, illetve egyre könnyebb egy kisbefektetőnek is elérést találni bármilyen piachoz, app-ok, trading platformok sokasága támogatja őket mindebben. Nagyon sok szolgáltató is van, például fintech-cégek. Ugyanakkor mégiscsak azt látjuk, hogy globálisan szűkül az értékpapírok köre, amiket vásárolnak, koncentrálódik a piac. Az érdeklődés zöme nagyjából hét nagy amerikai vállalatra összpontosul, mint az Apple, a Google, a Tesla és a többi ismert, népszerű cég papírjai.

Emiatt a kisebb papírok olcsók, mert nem veszik sokan? Magasabb osztalékhozammal vagy a könyvérték alatt forognak?

B. Sz.: Így van. A kisebb papírok regionális szinten is alapvetően alulértékeltek. Ez szerintem a Budapesti Értéktőzsdére is kifejezetten igaz. Egy Budapesten bevezetett gyógyszeripari cég feltehetőleg csak azért alulértékelt, mert ilyen kis piacon forog.

Fél éve, éve sokszor olvashattuk, hogy a magyar részvények mennyire alulértékeltek, azután az index felment 20-30 százalékkal. Olcsók még a magyar részvények?

B. Sz.: Egy befektetési bankár nem szeret erre egyértelmű választ adni. De én összességében azt gondolom, hogy még bőven van potenciál a hazai részvényekben. Figyelembe véve főleg azt, hogy most egy alacsonyabb inflációs közegbe kerülünk.

Mennyi az ügyfeleik száma?

B. Sz.: Az MBH Csoport szintjén 240 ezer értékpapírszámlát vezetünk, ebből 124 ezret már az MBH Befektetési Bankban.

Van lakossági, prémium és privátbanki részleg, ahogy az szokás? Hogyan lehet a sok kisügyfelet hatékonyan informálni?

B. Sz.: Igen, így működik nálunk is. A sok kisügyfél kiszolgálására két nagyon jó csatornánk van. Az egyik a fiókhálózat, amely Magyarország legnagyobb ilyen hálózata. Emellett nagyon fontos, hogy olyan korszerű elektronikus csatornát kínáljunk, amelyen keresztül szintén könnyen és kényelmesen el tudják érni a piacokat az ügyfelek. Ez az MBH MobilBroker és az MBH NetBroker alkalmazásokkal történik.

De ahhoz, hogy a lényeges információk és a tudás, ami felhalmozódik a bankcsoportnál, el tudjon jutni a legszélesebb körhöz, ahhoz az értékesítési képességeinket kellett fejleszteni. Ezért hoztuk létre az MBH tanácsadói platformot, aminek pont az a célja, hogy a központban kialakult, felmerülő elemzői vélemények, aktuális pénz- és tőkepiaci események hírét el tudjuk juttatni ide. A tanácsadói platformon keresztül pedig az értékesítéssel foglalkozó kollégáim tolmácsolni tudják az ügyfeleknek.

Így mi kicsit lejjebb húztuk a határt: azt a fajta különleges kiszolgálást, amit a személyes befektetési tanácsadók nyújtanak, nem csak a privát és prémium kategóriában biztosítjuk, hanem a tanácsadói platformon keresztül, illetve a jövőben a mobil alkalmazással is. Így az alacsonyabb megtakarítással rendelkező ügyfelekhez is eljuthat.

Például milyen hírekre gondol?

B. Sz.: Nem öt percenként szeretnénk zavarni az ügyfeleket azzal, hogy most éppen mibe érdemes fektetni, de például a szolgáltató felelőssége, hogy ha bekövetkezik egy olyan esemény, ami egyértelműen hatással van a piacokra, akkor szólítsuk meg az ügyfeleket, és tegyünk a befektetéseik átrendezésére javaslatot.

Fontos újítás lesz, amit a jövő évben fogunk bevezetni, hogy a tanácsadói platformban az elemzések alapján megfogalmazódott gondolatokat, befektetési ajánlásokat mobil alkalmazásra, push értesítés keretében is el tudjuk küldeni.

Mekkora a privátbanki és a prémium üzletáguk?

B. Sz.: A privátbankot emelném ki elsősorban, amelynek tevékenysége 90 százalékban befektetési szolgáltatás. Több mint 6000 ügyfél mellett 1200 milliárd forintot meghaladó befektetésállománya van. Tehát arányaiban alacsony ügyfélszám, nagy vagyonnal.

Egyébként nem mindig a privátbanki ügyfelek a legaktívabbak, hiszen nekik sokkal inkább a vagyon meglévő védelme, az infláció elleni védekezés a fontos, nem annyira a spekulatív pozíciók. Pont azért bízzák másra a pénzüket, mert nincs idejük ezzel foglalkozni.

Mi a különbség egy brókercég és egy befektetési bank között?

B. Sz.: A befektetési szolgáltatási tevékenység tekintetében nincsen nagy különbség a kettő között. Amiben egy befektetési bank több, az a hitelnyújtás lehetősége, valamint a corporate finance és az M&A tevékenység. (Vállalatfinanszírozás és vállalategyesülések, akvizíciók finanszírozása – a szerk.)

Például már több mint 50 értékpapír-kibocsátásban vettünk részt, tőzsdei IPO-kban is. Egy befektetési bankban ez sokkal nagyobb hangsúlyt kaphat, sokkal több szakértőt tudunk mellé rendelni. Adott esetben finanszírozással, tőkével is be tudunk szállni.

Az online szolgáltatások terén hogyan versenyeznek a fintech-cégekkel?

B. Sz.: November elején több fontos digitális fejlesztést élesítettünk, az egyik ugye az MBH MobilBroker mobilalkalmazás, a másik pedig az MBH NetBroker webes felület. Ezeken sokféle típusú tranzakciót végre tudunk hajtani, többek között átvezetéseket értékpapírszámláról, devizakonverziókat is.

A portfóliónkat is meg tudjuk rajta nézni, grafikusan is, és megbízásokat lehet adni minden általunk forgalmazott befektetési jegyre, állampapírra, a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvényekre. Valamint szintén november elején indult az említett tanácsadói platform, ami elsősorban az értékesítéssel foglalkozó kollégáink támogatására készült. A cél egyértelműen a jelenleg elérhető legmagasabb digitális fejlettség.

Mit várnak 2024-től?

B. Sz.: Cégünk szempontjából nagyon fontos év lesz, hiszen 2024-ben tervezzük megvalósítani a korábbi MKB bankos értékpapírszámla-ügyfelek migrációját az MBH Befektetési Bankba. Ez azt jelenti, hogy a folyamat lezárultával már mind a 240 ezer értékpapírszámlát, ami az MBH Csoportnál van, az MBH Befektetési Banknál kezeljük majd. Szeretnénk kimagasló szolgáltatással további ügyfeleket is megnyerni.

Ami a piacokat illeti, várakozásaink szerint mind hazai, mind nemzetközi szinten alacsonyabb inflációs környezetben fogunk dolgozni jövőre, ami elképzelhető, hogy a piacok között jelentősebb átrendezést fog eredményezni. Most úgy látjuk, hogy ez további teret adhat a nemzetközi és a hazai részvénypiacok szárnyalásának.