Csütörtökön az EKB tovább csúsztatta legközelebbi kamatemelésének várható időpontját, 2020 első felére. Folytatja a bankok ösztönzését is arra, hogy a gazdaság szereplőinek hitelt nyújtsanak.
A Reuters megfogalmazása szerint az EKB megnyilvánulásai “merészebbek annál, mint amit mostanában vártak” a piaci szereplők. Az EKB tehát továbbra is galamblelkű, gazdaságot élénkítene. Ez inkább a deviza gyengülésével szokott járni, ám ma mégis 0,6 százalékkal, 1,1290 környékére emelkedett az euró a dollárral szemben.
Ez alighanem azzal függ össze, hogy az amerikai Fed-től az utóbbi napokban még inkább, még több kamatcsökkentést várnak, mint eddig. Így lehet, hogy nem is annyira az euró kezdett erősödni, hanem valójában a dollár kezdett gyengülni. Igaz, még nem túl sokat, a dollárindex (DXY) egy százalékkal ment lejjebb az utóbbi napokban (98 közeléből 97-re).
Sok volt az erősödésből
A dollár egyébként egy majdnem másfél éves, 2018 eleje óta tartó erősödő trenden van túl, amit főleg a Fed kamatemelési ciklusa indíthatott be. De talán az is közrejátszott, hogy a “Trump-rali” 2016 végi kezdete óta az első lényegesebb részvényárfolyam-korrekció is 2018 elején kezdődött.
.jpg)
A DXY (USDX) dollárindex (grafikon: Stockcharts.com)
A 2017-es nagy nyugalom után feltűnően megnőtt a volatilitás, azaz a részvények és más eszközök áringadozása. A dollár, a dollárkötvény pedig menekülőeszköznek számít turbulens időszakokban. De nemcsak az: az eurókötvények hozama is történelmi mélységbe süllyedt az utóbbi napokra, és az arany is határozottan életjeleket mutat.
Dollár le, arany fel?
Az arany árfolyamára rengeteg tényező hathat: az ékszerkereslet, a dollárárfolyam, az inflációval és a kamatokkal (a reálkamatokkal) kapcsolatos várakozások, de rövid távon még olyan hírek is, mint a bányászok megmozdulásai vagy a jegybankok alkalmi vásárlásai. Az egyik további tényező pedig a részvénypiaci félelem, ingadozás, a volatilitás.
Az arany (kékkel) és a dollárindex (sárgával). Ha lemegy a dollár, felmegy az arany? (Grafikon: Stooq.com)
Nem véletlen ,hogy a részvénypiaci lejtmenettel egy időben, november közepétől február közepéig már volt egy szép aranyár-emelkedés, ezt átmeneti esés követte. Ma viszont az arany ára ismét a február 20-ai szintet ostromolta, 1344 dollár körül.
A kamat az arany ellensége – szokták mondani .(Mások szerint inkább a reálkamat.) Az említett nagy jegybankok nem egyhamar fognak kamatot emelni, a kötvényhozamok a padlón vannak, a “kereskedelmi konfliktus” megoldásában nincs érzékelhető haladás. Így könnyen lehet, hogy a részvénypiaci turbulenciák mellett az arany menetelését látjuk még.
Túlteljesítik az aranyat
Az aranyra aranybányák részvényeivel is lehet spekulálni, vagy azokat vásároló alapokkal, ETF-ekkel (például GDX). A cégek többségének (amelyek nem fedezik az aranyár-kockázatot) részvénye szorosan követi az arany árát, méghozzá fokozottan, egyfajta tőkeáttétellel: jobban emelkednek és jobban esnek, mint a sárga fém.
Az utolsó grafikonon az látszik, hogy az utóbbi pár évet nézve a bányák (zöld vonal) aluletljesítették az aranyat (sárgával). Sok osztalékot mindenesetre nem érdemes ezektől a részvényektől várni. A GDX aranyrészvény-ETF decemberben mindössze 0,105 dollár osztalékot fizetett ki, ez a 21 dolláros részvényárnak mindössze fél százaléka.
Az Arca Gold Bugs aranybányarészvény-index (HUI) és az arany árfolyama (Stockcharts.com)
A kisbefektetőkre lő a nagybank. 
