Ma is rekordot dönt az EuroStoxx600 európai részvényindex, az idén már a 38. alkalommal, és sokadszor érkezett új csúcsra a német DAX is. Kontinensünk mutatói jellemzően 0,2-0,4 százalékkal emelkednek, miközben az amerikai határidős mutatók csak minimális pluszt mutatnak.
Itthon a BUX index is új történelmi csúcsot dönt, átlépte a 49 ezer pontos határt, 0,3 százalékos pluszban van. A Richter 1,0, az OTP 0,2, a Mol 0,1 százalékkal emelkedik, a Telekom 0,6 százalékkal süllyed. A forint pénteki gyengülése folytatódik, már 350,30 az euró, újabb 2,2 forinttal lett drágább.
Az árupiacon vegyes a kép, az olaj egy százalék feletti mértékben drágul, az arany és az ezüst ugyanennyivel esik, a réz fél százalékkal lett olcsóbb. A befektetők több piacon is óvatosak, a Fed jelzéseire várnak, bár jelentős változásra senki sem számít a monetáris politikában. Az amerikai intézmény ugyanis kedden és szerdán tart kamatmeghatározó ülést.
Mért gyengült a forint pénteken?
Pénteken több hír is érkezett, ami a hazai fizetőeszköz hirtelen gyengülését okozta – írja az Equilor Befektetési Zrt.
- Egyrészt a lengyel jegybankelnök szerint még korai lenne a kamatemelés, ez a nyilatkozat lejtőre küldte a zloty árfolyamát.
- Másrészt az Európai Bíróság októberben gyorsított eljárás keretében hozhat döntést a jogállamisági vitáról.
Az euró-forint árfolyamban 348,11-nél húzódik egy fontos szint, amennyiben meg tud kapaszkodni felette a jegyzés, folytatódhat az emelkedés – teszi hozzá a brókercég.
Globális időzített bomba lesz az inflációból?
A Deutsche Bank az inflációs kockázatok alábecsülésének “pusztító következményeire” figyelmeztet a német Finanzen.net szerint, és “globális időzített bombát” emleget elemzésében. A pénzintézet szerint az amerikai jegybank becsüli alá leginkább az inflációs kockázatokat, ami súlyos következményekkel járhat. Az emelkedő infláció súlyos válsággal végződhet.
A G7-ek nem akarják elkövetni azt a hibát, amit korábban, azaz hogy korábban kezdik a szigorítást, mint kellene. Továbbra is tövig nyomják tehát a gázpedált, pedig az infláció már itt kopogtat az ablakban, s nem is kicsit. Így igazán érdekes lesz a héten a Fed kétnapos ülését követő konklúzió – írja az Erste Befektetési Zrt.
Pogátsa Zoltán közgazdász ma reggel publikált elemzésében azt vizsgálja, indokolt-e a a pénzromlással való riogatás. Emellett írásából az is kiderül, kik a nyertesei és vesztesei a növekvő inflációnak.
G7, Kína, magyar ipar
Ülésezett a G7, a nyilatkozatok szerint az egyik fő téma Kína, amelyet erősen bíráltak, de amellyel kapcsolatban fontos előrelépésről is beszéltek.
Kijött a magyar ipari termelési adat, amely az előző évhez képest nagy emelkedést, márciushoz képest viszont némi visszaesést jelez. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint azonban a tavalyi hatszázalékos csökkenés után az idén a magyar ipar növekedése a tíz százalékot is meghaladhatja.
Három hetes csúcson a bitcoin
A bitcoin 11 százalékkal emelkedett az utóbbi 24 órában, így 39 600, amire május vége óta nem volt példa. Az ether kevésbé drágul, most 2500 dollár.
Hollandiában egy hivatal felvetette, hogy be kéne tiltani a bitcoint, de a pénzügyminiszter inkább a szabályozásnak látja több értelmét.
Ezúttal Musk felbeszélte a kriptókat
Az emelkedés fontos oka lehet, hogy Elon Musk Tesla-vezér vasárnap biztosította a nagyközönséget, nem adott el titokban újabb bitcoin-mennyiséget. (Az már korábban kiderült, hogy a februárban belejelentett készlet tíz százalékát később, valószínűleg márciusban eladták.) Azt is kinyilatkoztatta, hogy cége újra elfogadhatja a bitcoint, ha igazoltan tiszta energiát használnak majd a rendszerben. A milliárdos továbbra is képes twitter-üzeneteivel óriásit rángatni a kriptodeszközök árfolyamán, amit sokan komoly kockázati tényezőnek tekintenek.
A magyar részvénypiac olcsó és jó?
Jön a magyar tőzsde aranykora? – teszi fel a kérdést az Aegon Alapkezelő Total Return blogja. Ugyanis kifejezetten jó számok érkeztek az utóbbi hetekben a hazai blue chipektől. De az egész közép-európai régió is nagyon alulértékelt jelenleg, ami szerintük jó beszállási lehetőségeket kínálhat a befektetőknek. A magyar piaccal kapcsolatban részben azért lettek most optimisták, mert:
Az elmúlt hónapokban a nemzetközi összevetésben rossz járványügyi adatok rányomták a bélyegüket a részvénypiac teljesítményére is. Most viszont az átoltottságban Európa élmezőnyében vagyunk, ami egyre inkább megmutatkozik az árfolyamokban is.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
