Augusztus utolsó kereskedési napját követően két óriáscég esetében is komoly változás lesz, hiszen virtuálisan az Apple- és a Tesla-részvényesek is új, kisebb címletű papírokat kapnak a mostani részvényeikért. A tankönyvi magyarázatok szerint a részvényfelaprózás (split) jellemzően növeli az adott részvény tőzsdei forgalmát, mivel az újabb szereplők belépése nyomán emelkedik a likviditás. A lépésnek számos esetben az árfolyamra is jótékony hatása van, főként amennyiben olyan időszakban következik be, mikor a vállalat stabilan, jól teljesít.
Az árfolyam megugrását várták, be is jött
Ez utóbbi kitétel egyébként mind a két vállalatra igaz, hiszen hihetetlenül jól teljesített idén az Apple és a Tesla is. Az iPhone-okról ismert társaság részvényei csak az elmúlt egy hónapban 32 százalékkal emelkedtek, azt követően, hogy a vállalat az elemzői konszenzusnál erősebb negyedévről adott számot. Ennél is brutálisabb volt, amit a Tesla művelt az elmúlt hetekben, hiszen a papír árfolyama az augusztus 11-én közzétett felosztási hír óta 57 százalékkal ugrott meg.
Az eddigi címletekkel pénteken kereskednek utoljára, azt követően virtuálisan átváltják a részvényeket. Az Apple négy részvényt ad át minden mostani tulajdonosának papíronként, míg a Tesla esetében egy mostani papír helyett öt újat fognak biztosítani.
A szakértők arra emlékeztetnek, hogy az 1990-es évek végén a bikapiacon a split egy viszonylag szokványos lépés volt. Volt olyan év, amikor 100-nél több, az amerikai tőzsdéken forgó vállalat aprózta fel a részvényeit, az ezredforduló után viszont az ilyen tranzakciók száma erősen visszaesett. 2016 óta például éves szinten csupán egy-két splitet láthattunk. Ebből a szempontból mindenképpen meglepő volt, hogy két reflektorfényben lévő társaság egy időpontban lépi ezt most meg.
Újra divatba jöhet a split
Stephen Dover, a Franklin Templeton részvényvezetője a Financial Times írása szerint azt mondta a split kapcsán, hogy a két prominens vállalat visszatérése az ötlethez inspirálhat másokat. Már csak azért is mert a bejelentést követően mindkét vállalat részvényei robbanásszerű növekedést mutattak, ez pedig abba az irányba hathat, hogy a split újra divatossá válhat. A Tesla például hírek nélkül, csupán a split tényére emelkedik eszeveszett módon, így végül nem lenne bombameglepetés, ha ezeket a folyamatokat látva más technológiai vállalatok is fel akarnának ülni erre a hullámra.
Elméletileg egyébként a részvények felosztása semmilyen befolyással sincs a vállalat értékére, hiszen itt nem kerülnek forgalomba új papírok, így az eredmény kvázi ugyanakkora részvényállományra osztódik, mint a split előtt, csupán arányosan kisebb lesz a felosztás miatt az egy részvényre jutó eredmény. Ahogy azonban fent jeleztük, a felosztás miatti alacsonyabb árfolyam növelheti a likviditást, ami végső soron akár pozitív hatással is lehet a tőzsdei árakra. És akkor a pszichológiáról még nem beszéltünk, ahogy a Tesla esete mutatja, a mostani piaci őrületben a befektetők egyértelműen pozitív üzenetnek vették a menedzsment döntését.
Megnyerni a fiatal generációt
Lehetetlen megmondani, hogy a következő napokban, hetekben mit látunk majd, hiszen lehet, hogy a felosztás megtörténte után folytatódik a rally. Ahogy az is benne van a pakliban, hogy akik a pozitív hatásokra spekuláltak, azok már az utóbbi hetekben mind bevásároltak, és ha nincsenek újabb vevők, akkor már nem tud tovább emelkedni a részvények ára. Ugyanakkor vannak olyan elemzők, akik a részvényfelosztás mögött a vállalatok azon szándékát látják, hogy a millenniumi generációt még elkötelezettebbé tegyék, így azok fogyasztóként és részvényesként is érintettek legyenek. Ez pedig az elemzők szerint egymást erősítő folyamatok.
A Concorde blogon a napokban megjelent anyagban például a befektetési vállalat szakértője így jellemezte a mostani helyzetet:
A fiatalabb generáció már nagyrészt technológiában gondolkozik napjainkban.
Legfőképpen az olyan technológiai cégekben, amelynek applikációit megtalálja az iPhone-ján. Apple a telefon, az Amazon szállítja ki az online rendelt cuccokat, a Microsoft és a Zoom a home-office támogatói, a Facebook-csoport appjai segítik az online közösségi életet, a Google a tájékozódást, a Netflixen lehet filmet nézni este, az Nvidia grafikus chipje pedig a gaming élményeit javítja. Ezek és társaik az ismert cégek, amellyel a telefonjától elszakadni már nem tudó, jellemzően 20 és 40 év közötti, többnyire férfi friss befektető a tőzsdei kereskedési tevékenysége során foglalkozni akar. És ki ne felejtsük a Tesla autóit, amelyeket már vagy használja, vagy használni szeretné a jövőben napjaink relatíve újonnan érkezett részvénybefektetője.
Ha ránézünk a részvényárak alakulására, ezek azok a vállalatok, amelyek az elmúlt időszakban (a valós gazdasági tevékenységük növekedése mellett is) irreálisnak tartott árfolyamnövekedést értek el. Ráadásul a folyamatosan növekvő részvényárak miatt a tőzsdeindexekben is egyre nagyobb súlyt képviselnek, így ma már a félezer papírt átfogó S&P 500-as mutatót is képes az Amazon vagy az Apple mozgása önmagában is befolyásolni.
Felkészül az Amazon és a Google?
Mindenesetre Howard Silverblatt, az S&P Dow Jones Indices vezető elemzője azon a véleményen van, hogy a két tőzsdei kedvenc fellépése sok más társaságot arra késztetett, hogy vizsgálja a split lehetőségét, és várhatóan többen követni fogják majd az Apple és a Tesla példáját. Ez egyébként két másik technológiai óriás esetében talán még indokoltabb is lehetne, hiszen az elmúlt hónapok emelkedése révén az Amazon részvények árfolyama 3400 dollár fölé jutott, míg az Alphabet (Google) papírok 1600 dollár fölé drágultak.
A lépés egyébként a fent említett cégek esetében nem lenne unikális, hiszen az Amazon a dotkom őrület idején viszonylag rövid idő alatt három részvényfelosztást is végrehajtott, amely révén a forgalomban lévő részvények darabszáma a kiinduló helyzethez képest 12-szeresre nőtt. Ezzel szemben a Google mindössze egyszer hajtott végre ilyen lépést, ráadásul annak sem a darabszám növelése, hanem a vállalat kontrollálása volt a célja. 2014-ben a részvényesek egy-egy nemszavazó részvényt kaptak a meglévő papírjaik mellé. A részvényfelosztás így megerősítette a társaság alapítóinak helyzetét és hosszú távon is gyakorlatilag kikezdhetetlenné tette a helyzetüket a vállalat irányításának szempontjából.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament. 
