Az európai tőzsdeindexek többsége kisebb-nagyobb pluszban van, a Stoxx50 európai bue chip-index így 0,3 százalékkal megy fel. Az amerikai határidős mutatók különösen szépen, egy százalék felett erősödnek. Ezt főleg azzal magyarázzák, hogy jelenleg úgy tűnik, a Donald Trump-féle vámok lazítása várható.

Hétfőn PMI-adatokra (a PMI a beszerzési igazgatói index rövidítése – a szerk.) figyelhetnek a befektetők, Európából és a tengerentúlról is érkeznek ilyenek. Ezen kívül Fed-vezetők is fognak beszélni. Később a héten az amerikai PCE-infláció lesz fontos. Ezen felül természetesen a geopolitikai fejleményekkel kapcsolatos hírek is befolyásolhatják a piacokat.

A BUX index 0,6 százalékkal ment fel eddig, ezzel ismét átlépte a 90 500 pontos határt, és csak pár száz pontra van a nemrég beállított történelmi csúcsától. Az OTP 0,2, a Richter 0,3, a Mol 1,2, a Telekom 1,4 százalékkal drágult.

Az euró 397,80 forint, ami hetven fillérrel magasabb ugyan a péntek esti értéknél, de az utóbbi egy hétben jellemzően valamivel efelett volt az ára.  Az arany és az ezüst fél-fél százalékkal drágul, az olaj 0,9 százalékkal megy fel, az európai földgáz viszont két százalékkal esik. Az olajat az Iránnal szemben bejelentett új amerikai szankciók húzhatták fel.

Elköltötte a keretet a Telekom

A Magyar Telekom elhasználta azt az 1,7 milliárd forintos részvény-visszavásárlási keretet, amely még 2024-ről maradt. Ezzel a saját részvényeinek száma 30,99 millióra nőtt – jelentette be a társaság. (Mint ismeretes, idén még új keretet is nyitnak a vásárlásokra.)

Mi mozgatja most a forintot?

Folytatja a hónapok óta tartó erősödő trendjét a forint, így az EURHUF árfolyam 398 alá süllyedt – írja a K&H Értékpapír. A befektetők a keddi MNB-kamatdöntésre figyelhetnek, ami „akár megmozgathatja” a forint árfolyamát.

Hétfő reggel az EURUSD is emelkedés jeleit mutatja, ráadásul a piaci hangulat is kedvezőnek tűnik, ez pedig segítheti a forint erősödését.

Jön az MNB döntése

A héten a forint szempontjából a GKI márciusi felmérései mellett egyértelműen a jegybank keddi ülése lesz a fókuszban – írja az Erste Befektetési Zrt . Nem várható ugyan változás a kamatszintben, de több érdekesség is jön:

• Az új jegybankelnök először vesz részt a döntéshozatalban.
• Új előrejelzésekkel jelentkezik az MNB, különösen az inflációs és növekedési prognózis változása lehet fontos a decemberi állapothoz képest.
• Mager Andrea személyében egy régi-új tanácstag is szerepel a testületben.

Magasan maradhatnak a gázárak

Az európai gázárak az év végéig 40 euró felett maradhatnak Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzõje szerint. Ez a piac igazi hullámvasút volt idén, februárban az árfolyam megközelítette a 60 euró/MWh szintet, majd két héten belül éles váltással 40 euró alá esett. Március közepére 41-43 euró között stabilizálódott.

Úgy tűnik, idén nem lesz olcsó a földgáz, megnyugvást inkább 2026-ban várhatunk – írta a szakember.

A fontosabb tényezők, amelyek ezt befolyásolják:

• Egyelőre marad az EU-s feltöltési kötelezettség, 90 százalékon.
• Még nincs megállapodás az amerikai-orosz gáztárgyalásokon.
• Meleg volt a márciusi időjárás Európában, az elmúlt napokban megállt a tárolt földgáz mennyiségének csökkenése.
• Az erősebb euró csökkenti az európai importárakat.
• Az ázsiai kereslet gyenge és új amerikai LNG-terminálok jönnek.
• Az inverz határidős görbe meredeksége csökkent, de a görbe iránya nem változott. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltató cégek továbbra sincsenek ösztönözve, hogy nyáron vegyenek földgázt és töltsék fel a tárolókat, mert télen ugyanezt a földgázt csak alacsonyabb áron tudják eladni.

Tovább száguldhat az arany?

Mi tartja életben a sárga fém raliját, és mik táplálhatják a további emelkedést? – teszi fel a kérdést az Investing.com elemzője. A következő válaszokat adja:

• Amerikai makrogazdasági kétségek, mint a csökkenő fogyasztói bizalom, a recesszióval kapcsolatos aggodalmak és a fokozódó inflációs várakozások az arany felé terelték a befektetőket, akik stabil értéktároló eszközt keresnek.
• A gyengébb amerikai dollár megfizethetőbbé teszi az aranyat a más valutát birtokló befektetők számára, ami növeli a keresletet.
• A Trump elnök vámpolitikájával kapcsolatos folyamatos bizonytalanság volatilitást okozott a globális piacokon, a kereskedelmi konfliktusok kiéleződésének kockázata is az arany, mint biztonságos kikötő felé tereli a befektetőket.
• A központi bankok világszerte, különösen Kínában és Lengyelországban növelik az aranytartalékaikat, hogy diverzifikálják eszközeiket és csökkentsék az amerikai dollártól való függőséget. Ez jelentősen erősítette a keresletet.
• Erős a kereslet a lakossági befektetők részéről a fizikaiarany-rudak iránt, ráadásul zavarok is keletkezhetnek az aranyellátási láncban.

Újra zöldben a kriptók

Napok óta tartó lassú emelkedés figyelhető meg a kriptovalutáknál, a bitcoin és az ether hétfő délelőtt is közel négy százalékos pluszban van, 87 ezer, illetve 2090 dollár körül. Több vezető kriptovaluta kéthetes csúcson áll. A fontosabb hírek a szektorban:

• Az adatok szerint öt egymást követő mínuszos hét után a múlt héten végre nőtt a kriptovaluta-ETF-ek tőkéje is.
• Pletykák szerint Kína vizsgálja, hogy vásároljon-e jelentősebb mennyiségű bitcoint.
• Donald Trump elnök pedig egy közösségimédia-bejegyzésben közölte, hogy szereti a TRUMP jelű mémérmét, amivel tíz százalékkal küldte feljebb az árfolyamot. (Ami így is csak 12 dollár körül van, pedig volt korábban 70-80 dollár is.)