Csütörtökön 337,58 forintnál új történelmi csúcsot állított be az euró árfolyama, avagy új mélypontot a forint értéke. Ez nem volt túl váratlan olyan szempontból, hogy már szeptember végén és novemberben is született egy-egy rekord. (1. grafikon.) Hétfőn pedig erősen ostromolta a 337-es értéket az árfolyam.

Végül egy tenderen az MNB némi likviditást szívott ki a bankrendszerből hétfőn, így az árfolyam hirtelen visszaesett 334 környékére. Szerdán azonban újabb gyengülés kezdődött, ami csütörtökön az új csúcshoz vezetett. Ami még figyelemre méltó, hogy most átmeneti felszúrás helyett a nap nagyobb részében 337 felett vagy szorosan az alatt volt az árfolyam. Lehet, hogy meg kell szoknunk ezt a szintet?

Ami azonban igazán meglepő, az az, hogy mennyire elszakadt az utóbbi egy évben a forint a régiós devizáktól. Az euró/forint felment mintegy 5,8 százalékkal, miközben a román lej és a horvát kuna árfolyama lényegében stagnált. A lengyel zloty, a szerb dinár és a cseh korona pedig még kifejezetten erősödött is. (2. grafikon.)

Nincs kamat, de van infláció

Több mint másfél éve, a 2018 júniusi nagyobb forintgyengülés óta újra és újra elmondják az elemzők, brókerek, alapkezelők, hogy a magyar jegybank a világon az egyik leglazább. A kamatokat makacsul alacsonyan tartja, mélyen az infláció alatt. Nem is annyira az alapkamat lényeges, politikájának következtében sem a bankokban, sem a rövid lejáratú állampapírokkal nem tudnak az intézményi befektetők érdemleges kamatot elérni.

1. Az euró/forint árfolyam (Tradingview.com)

Eközben az infláció a térségben az egyik legmagasabb. A lakossági befektetők számára nagyon kedvező állampapírokat bocsátottak ki ugyan, de a forint árfolyamát aligha ők befolyásolják.

Hihetetlenül galamblelkű az MNB

A „hihetetlenül galamblelkű” magyarországi központi bankról írt szerdán a Reuters is, amely szerintük a magas infláció ellenére is kitart monetáris politikája mellett. Eszerint az MNB a jövő kedden a kamatlábakat a történelmi mélypontok körül fogja tartani, miközben az infláció lassan csökkenhet a decemberi hét éves csúcsok elérése után. A gazdasági növekedés lassulása miatt is mérséklődhet a pénzromlás a következő években.

A Reuters által január 20 és 22 között megkérdezett 18 elemző egységesen úgy vélte, hogy az alapkamat 0,9 százalékon marad. Az egynapos betéti kamatlábra 14 elemző adott becslést, eszerint a január 28-i ülésen ez is mínusz 0,05 százalékon marad.

Finomhangolhatnak egy kicsit

A felmérés szerint az alapkamat legalább 2021 végéig nem változik, az egynapos betéti kamat viszont várhatóan 30 bázisponttal 0,25 százalékra emelkedik a következő év végére. Az átlagos infláció idén is 3,4 százalék körül lehet.

Vannak elemzők, akik szerint a magyar jegybank “finomhangolhatja” a kondícióit, hogy az árfolyamot a legutóbbi bejárt sávban tartsa. (Az MNB mindig tagadja, hogy árfolyamcélja lenne, de ezt nemigen hiszik el neki.)

Inflációs sokkok

A Bloomberg pár napja arról írt, hogy az egész kelet-európai térségben inflációs sokkok vannak, amelyek előtérbe helyezték a központi bankok politikáját. Amelyek igyekeznek fékezni az áremelkedés ütemét. A cseh korona volt a legnagyobb nyertes ebben az évben, a napokban hét éves csúcsra erősödött.

2. Grafikon: A magyar forint (pirossal), a román lej (lila), a lengyel zloty (narancs), a szerb dinár (fekete), a cseh korona (kék) euróárfolyama, egy évre. (Tradingview.com)

Ugyanis valamivel több, mint két év alatt már a kilencedik kamatláb-emelés várható nála. A másik szélsőség a magyar forint, a legrosszabb teljesítménnyel rendelkezik, mivel a monetáris politikai döntéshozók ragaszkodnak változatlan álláspontjukhoz. A kötvények hozama a régióban emelkedett – írja a Reuters.

Az EKB irigykedhet

Lengyelországból, a Cseh Köztársaságból és Romániából is az előrejelzéseknél magasabb inflációról jöttek adatok januárban. Ez emlékeztetőként szolgálhat arra, hogy a feszített munkaerő-piac kockázata nem csökkent. Ellentétben az euróövezettel, ahol az Európai Központi Bank az áremelkedés újraindításáért, az inflációért küzd.

A kereskedők „árazzák annak kockázatát, hogy az infláció hosszabb ideig valóban magas szinten maradhat”, miközben a központi bankok ezt továbbra is ideiglenesnek tekintik – idézik a londoni Commerzbank devizastratégáját.

Negatív reálkamatban a világelsők között

A forinton a világ egyik legmélyebb negatív reálkamatlábának súlya nehezedik – írja a Bloomberg. Itt is említik, hogy miközben a forint gyengült, a zloty és a cseh korona erősödtek. Ez új forgatókönyv, a piacok ugyanis korábban egységes blokként kezelték a régiót. Az eszközök a térségben sokáig együtt drágultak vagy estek az USA és Kína közötti kereskedelmi háború legfrissebb fejleményeitől függően.

Az inflációs meglepetések és az európai növekedési kilátások javulásának koktélja a közép-európai kamatok emelkedése irányába hathatnak – mondják a Citigroup londoni stratégiái.