Mikulásra új világ jön a pesti tőzsdén

Tavaly csökkent a Budapesti Értéktőzsde forgalma, de a nyeresége kevésbé, hatékonysága nőtt, ráadásul 2008 óta nem kapott osztalékot a Keler-től – mondta el Szécsényi Bálint alelnök a szervezet sajtóbeszélgetésén. A többi régiós tőzsde forgalma is csökkent, bár Varsóban kevésbé, mint nálunk vagy a cseheknél. Lengyelországban ugyanis jóval inkább tőzsdebarát volt a gazdaságpolitika, anélkül pedig nehéz egy ilyen gazdasági környezetben csodát elérni – tette hozzá.

Még mindig az OTP a húzópapír

Ami az árfolyamokat illeti, a magyar piac 2012-től elszakadt a trendtől és elkezdett divergálni a régiós tőzsdéktől (azaz eltérő pályán mozgott a BUX index). Az OTP maradt a legdominánsabb részvény a magyar piacon tavaly is a Mol, a Richter és a Magyar Telekom mellett, e négy papír adta a forgalom 94 százalékát, csak maga az OTP 64 százalékot. A tőzsdén remélik, hogy a Richter splitje – a részvények feldarabolása –, amire régen szükség volt,  növeli  majd a papír forgalmát. A brókercégek forgalma sem változott jelentős mértékben, tavaly is Erste, Concorde, Wood volt a sorrend.

A tőzsde nem áll meg az újításokban, így hamarosan átnevezik a részvénypiaci kategóriákat, az A kategóra helyébe a Prémium, a B helyébe a Standard lép – mondta el Katona Zsolt vezérigazgató. A technikai bevezetéssel piacra lépő cégek számára a T kategóriát nyitják majd meg, azokat a tőzsdei cégeket teszik ide, akik tranzakció nélkül jönnek a tőzsdére. (Ezeket egyébként sok piaci szereplő tekinti bóvlirészvényeknek.)

Új szegmens a kkv-k számára?

Tőzsdén kívüli plattform, MTF formájában teljesen új szegmenst hoznának létre a kkv-k számára, kezdeményeztek egy erről szóló törvénymódosítási javaslatot és igyekeznek ehhez kormányzati támogatást szerezni. Egyelőre ez így még távolról sem végleges, de bíznak benne, hogy megvalósul majd. Azt is próbálják elérni, hogy állami vállalatok kerüljenek a tőzsdére. Meggyőződésük, hogy erős gazdasághoz erős tőzsdére van szükség – mondta el Katona Zsolt.

A Xetra-projektről hosszú egyeztetések után sikerült megegyezni a résztvevőkkel, a tervezett bevezetés dátuma idén december 6-a lesz. „Jó esetben a Mikulás csenget majd az új rendszer indulásához” – mondták. A Xetra egy világszerte használt kereskedési plattform, 18 országból 250 bank és brókercég 4500 üzletkötője kereskedhet rajta. Mintegy 11 ezer részvény, kilencezer ETF és sok ezer struktúrált termék (például certifikát) – forog ott.

Ide is jön a hírhedt high frequency trading?

Ezzel sok külföldi szereplő számára megnyílik a hazai piac, mert azok a brókercégek, amelyek külföldön működnek és ezt a rendszert használják, könnyebben elérik a magyar részvényeket. De a hazai befektetők is könnyebben elérik a nemzetközi termékeket. Az algoritmikus és a high frequency trading is bejöhetnek a hazai piacra.

A tőzsde szerint a kibocsátók és a befektetők egyaránt profitálnak majd az új rendszerből, könnyebbé válik egy cégnek tőkét emelni, a másodlagos forgalomban nagyobb lesz a likviditás. Ez csökkentheti a megbízások végrehajtásának költségeit is, olcsóbb lehet a kereskedés, nagyobb lehet a forgalom.

A származékos kereskedés ott marad

A BÉT még inkább a magyar papírok forgalmának központja lehet, eddigi részesedése mintegy 70 százalék volt, 20 százalék körüli a tőzsdén kívüli (OTC) kereskedés aránya. Egy magyar szállító, a Dorsum  fogja szállítani a terminálokat (a „front endet”), amelyeken keresztül a kereskedők beviszik az ajánlataikat.---- Ezeken a területeken változik a kereskedés ----

Nagyon kevés dolog fog változni – mondta Tóth Attila vezérigazgató-helyettes. Az azonnali piaci termékeket érinti majd a váltás, a származékos piaci kereskedés és az árupiac ugyanis marad a régi MMTS-rendszeren, ezeket egyébként Nyugat-Európában is más rendszerrel bonyolítják. Az azonnali piacon sokkal magasabb a külföldi befektetők aránya, ezért kell ott új rendszer – utaltak rá.

A certifikátok és a befjegyek aukcióznak

Nem lesz változás a nyitvatartásban és az elszámolás módjában, és csak kevéssé változik a kereskedési modell is. Most ugyanis a nyitó és a záró szakasz között  folyamatos kereskedés van, és ez is marad a legtöbb területen. Amiben lesz változás, az egyrészt a certifikátok piaca, ahol folyamatos, egymást követő aukciók folynak majd. Másrészt több aukciós modellt alkalmaznak majd a befektetési jegyek, hitelpapírok és T kategóriás részvények piacán is, hogy koncentráltabb legyen a kereslet és kínálat.

R. Kovács Dániel, Szécsényi Bálint, Katona Zsolt, Tóth Attila

A túlzott árelmozdulásokat most kettős rendszer korlátozza: ha egy papír ára tíz százalékkal elmozdul, akkor megállítják pár percre. Másrészt van egy ajánlattételi limit, az A kategóriában 15 százalék, a B kategóriában 20 százalék a maximális elmozdulás (az előző napi záráshoz képest).

Másképp nem mozdulhatnak el az árak túlságosan

A Xetrában az eddigi tíz százalékos limit megszűnik, viszont volatilitási szüneteket vezetnek be. Ennek statikus és dinamikus verziója is lesz: a dinamikusnál mindig az előző kötéshez képest figyelik az árváltozást, és ha túl nagy lenne, akkor még a kötés előtt aukciót indítanak el. A statikusnál pedig az előző aukció árához képest figyelik az elmozdulásokat.

Új árjegyzői rendszert is vezetnek be majd, de csak a Xetra bevezetése után valamikor később, az árjegyzőket díjengedménnyel ösztönzik majd az árjegyzésre. A múlt héten új kereskedési kódexet fogadtak el, ami PSZÁF-engedélyre vár, és a nyáron tesztelik majd az új rendszert, főpróba novemberben lesz.

Mennyire lesz tőzsdebarát a kormányzat?

Felmerült az újságírók körében, hogy a jelenlegi kormányzat nem tőzsdebarát megnyilvánulásairól híres. Amint a tőzsde illetékesei elmondták, az NGM-nél megkeresték az illetékes szakértőket, és vannak olyan EU-források, amelyek felhasználhatók lehetnének például a kkv-szegmens kialakítása érdekében.

Az osztrák piacon mintegy száz brókercég működik, melyek körülbelül hatvan százaléka külföldi. Ekkora felfutásra azért nálunk nem számítanak, de komolyan növekedhet a szereplők száma. A Xetra bevezetésének minimális verziója 15-20 millió forintos ráfordítást jelenthet a hazai brókercégek számára, de magasabb igények esetén, mint árjegyzői program üzemeltetése, ez magasabb is lehet.

A díj változatlan marad

A Xetráért éves díjat fizet majd a tőzsde, mivel kiszervezi a szolgáltatást, ezért nagyon kiugró egyszeri költséggel nem jár majd – mondták el. A brókercégek felé felszámított tranzakciós díjakban – ami jelenleg másfél bázispont (0,015 százalékpont) a tőzsde felé – egyelőre nem terveznek változást.