Mintegy 7 ezer milliárd forintot tart a magyar lakosság inflációkövető állampapírokban, amelyek az elmúlt időszakban nagyon jó hozamot hoztak. Akinek viszont mostanában átárazódik vagy lejár a papírja, az biztosan elkezd gondolkodni, hogy mit tegyen a pénzével. Sokan újra a lakossági állampapírok körében keresik a megoldást, mások viszont új lehetőségeket, más hozamszinteket és kockázatokat keresnek.
Sokatmondó, hogy nagyságrendileg 8 ezer milliárd forint van a magyar lakosságnál készpénzben, 11 ezer 500 milliárd forintot tartanak számlapénzben – az élénkülő infláció ellen ezek a megtakarítások egyáltalán nem, vagy csak alig védettek, így mindenképp érdemes megvizsgálni, milyen befektetési lehetőségek állnak rendelkezésre.
Liener Gábort, a Raiffeisen Bank Pénz-, Deviza- és Tőkepiaci Főosztályának vezetőjét arról kérdeztük a Klasszis Podcastben, milyen szempontokat érdemes mérlegelni akkor, amikor helyet keresünk a pénzünknek. A magyar ügyfelek körében nő az érdeklődés a hazai és nemzetközi részvények iránt, egyre többen fordulnak az ETF-ek felé is. Közben az interneten folyamatosan bombáznak minket olyan reklámokkal, amelyek egy gyors letöltés és néhány kattintás után részvény- vagy éppen kriptodeviza-kereskedés lehetőségével kecsegtetnek – miben különböznek ezektől az ismert hazai szolgáltatók platformjai? Milyen új piacok nyílnak meg az Raiffeisen online tőzsdei kereskedést lehetővé tévő alkalmazásában?
Hogyan vághatunk bele kényelmes és biztonságos keretek között a tőzsdézésbe úgy, hogy közben folyamatosan támogatást is kapunk? Milyen költségekkel kell számolnunk, milyen időtávra tervezzünk, mire figyeljünk? Miért érdemes már gyakorlott tőzsdézőknek is kipróbálni új platformokat?
Mindezek szóba kerültek a Klasszis Podcatban – a beszélgetést itt nézheti végig:
Ha csak hallgatni szeretné a műsort:
Podcast csatornánk elérhetőségei az összes elérhető platformon >>
Kövessen és hallgasson minket Spotify-on! >>
A Klasszis Podcast a Youtube Music-on >>
Podcastjeink az Apple Podcasts-en >>
Az összes videós anyagunk itt érhető el.
Hernádi Zsolt szerint az Európai Unió az orosz energiát valójában nem kiváltotta, hanem amerikai LNG‑re és kínai technológiára cserélte. 
