A Sanader-per koronatanúja, Robert Jezic már több mint egy éve nem fizette be a horvát bíróság számlájára azt a pénzt, amelyet állítólag a Mol az INA ellenőrzésének megszerzéséért fizetett Ivo Sanadernek, az elmaradást a védelem a tanú igazmondásának megkérdőjelezésére használhatja fel - írta a Jutarnji List című zágrábi napilap kedden.
Jezic 2012 októberében ígérte meg a zágrábi megyei bíróságon, hogy 30 napon belül befizeti a bíróság számlájára azt az 5 millió eurót, amelyet vallomása és a vádirat szerint is a Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt adott kenőpénzként Ivo Sanader volt horvát miniszterelnöknek az INA irányítási jogaiért cserébe. Ez azóta sem történt meg.
A koronatanú kórházban van
| „Hogy ez az ember miért tette ezt a vallomást, azt most hagyjuk. Az illetőt már 10 éve ismerem, hogy mekkora vesztese annak, hogy mi megjelentünk az INA-ban, arról most nem beszélek. Hogy ez az ember börtönben ült, mikor az ország 12. leggazdagabbjának számított, egy teljesen más ügy miatt, erről sem kell beszélni. Hogy aláírt egy vallomást, és másnap kiengedték, arról sem kell beszélni. Hogy az ügyészség külön kérte, hogy kapja vissza az illető az útlevelét, ezek mind részletkérdések. Innentől nem mondhatod, hogy ez egy koncepciós eljárás” - Hernádi Zsolt nemrég beszélt a koronatanúról, Robert Jezicről, de a nevét nem mondta ki. |
Az üzletembert a lap értesülései szerint egy zürichi kórházban ápolják, orvosai azt mondták, hosszabb ideig nem lehet majd vele kapcsolatba lépni, így nem tudja azt sem elmondani, miért késlekedik a befizetéssel.
Az említett 5 millió euró lett volna a fő tárgyi bizonyíték az ügyben, ezzel lehetett volna bizonyítani, hogy Sanader valóban elfogadott kenőpénzt, és azt Jezic külföldi cégének számláján rejtette el - írta a Jutarnji List. A befizetés helyett viszont Jezic először nem volt hajlandó átvenni az ítéletről szóló végzést, majd a svájci központú Dioki Holding nevű cég nyújtott be panaszt a döntés ellen azzal az indoklással, hogy a bíróság törvényt szegett, amikor a végzést nem a cég svájci címére küldte el, hanem Jezic címére. Az üzletember pedig éppen azzal indokolta, hogy nem vette át a dokumentumot, hogy azt a Dioki Holding zágrábi leányvállalatának címezték, aminek szerinte semmi köze az ügyhöz.
A Jutarnji List azt írta, Jezic azzal érvelt, hogy mivel az ítéletet nem a megfelelő módon kézbesítették, ez felmenti az abban foglaltak teljesítése alól.
Fiktív tanácsadói szerződések
A kihallgatás során Sanader ügyvédei azt próbálták bizonyítani, hogy Jezic valójában pénzt mosott a svájci cégen keresztül, ezért feltették a kérdést, hogy ha az Sanader pénze lenne, miért nem adta azt neki vissza. Jezic ezt azzal indokolta, hogy nem akarta visszaadni, mert tudta, kenőpénzről van szó, és azt a horvát államnak akarta visszafizetni függetlenül attól, hogy elítélik-e Sanadert vagy sem. Azt állította, hogy Sanader a barátja volt, aki megkérte, szervezze meg, hogy egy 10 millió eurós külföldi átutalást kaphasson kézhez. Jezic állítólag ezt azért vállalta, mert abban az időben Sanader volt az ország legbefolyásosabb embere.
A pénzt két 5 millió eurós részletben kellett volna kifizetni fiktív tanácsadói szerződéseken keresztül. Az első részletet 2009 júniusában folyósították, és Jezic vallomása szerint annak ellenére, hogy neki csak 10 százalékos részesedése volt a svájci cégben, sikerült úgy intéznie, hogy a cég többségi tulajdonosai ne tudjanak a befizetésről.
Mivel Jezic még nem fizetette be a pénzt, a Jutarnji List szerint minden bizonnyal ez lesz a Sanader-védelem egyik kulcspontja, amellyel megkérdőjelezhetik Jezic teljes vallomásának igazságtartalmát. Az 5 millió euró nélkül - amely kézzelfogható bizonyítékként szolgálhatna arra, hogy Sanadert megvesztegették - a Legfelsőbb Bíróság az erre a vádpontra vonatkozó ítéletet különleges odafigyeléssel kell, hogy megfontolja - írta az újság.
Vesztegetés és nyerészledés
A Mol mindvégig határozottan cáfolta a gyanúsítást, Sanader pedig ártatlannak vallotta magát. A zágrábi megyei bíróság tavaly novemberben nem jogerősen 10 év börtönbüntetésre ítélte Ivo Sanadert a Hypo Bank és az INA-Mol ügyek egyesített perében háborús nyerészkedés, hivatali hatalommal való visszaélés és vesztegetés miatt.
Az INA-Mol-ügyben a bíróság csak azt találta bizonyítottnak, hogy a tízmillió eurós kenőpénz felét kifizették. A magyar vállalat visszautasította az ítéletben elhangzottakat, közölve: soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait.
Egyetlen dologban sikerült megállapodni az isztambuli béketárgyalásokon: a hadifoglyok és a holttestek kicserélésében. Egyelőre ez sem akar simán összejönni. 
