Az elmúlt évtizedek során az Egyesült Államokban fokozatosan teret nyertek az úgynevezett céldátum alapok, amelyek már Nyugat-Európában is egyre népszerűbbek, és nemrégiben az OTP Alapkezelő is elindított egy ilyen 6 tagból álló befektetési alapcsaládot 5 évtől 30 évig terjedő futamidőkkel. A céldátum alapok elsősorban a konkrét megtakarítási időtávban gondolkozó befektetők számára jelentenek jó megoldást. Amennyiben valaki 20 évre szeretne megtakarítani – például gyermek születésekor előre takarékoskodna az iskoláztatására vagy a lakására –, egyetlen befektetési alapra, egy 20 éves futamidejű céldátum alapra van szüksége. Ugyanígy lehet 5, 10, 15 vagy akár 25, 30 éves futamidejű alapokba befektetni, függően az egyéni céloktól.
De mitől mások a céldátum alapok, mint a többi befektetési lehetőség? Miért érdemes ilyen terméket választani?
Előny a befektetőnél
A céldátum alapok a futamidő alatt egy előre meghatározott és közzétett befektetési politika alapján változtatják az eszközeik összetételét. Annak érdekében, hogy a hozamot maximalizálják, és a kockázatokat mérsékeljék, a futamidő elején a kezelt vagyon nagy hányadát részvényekbe fektetik, majd az időtáv előrehaladtával csökkentik a részvények arányát, és fokozatosan kötvényekre, pénzpiaci eszközökre váltanak. Vagyis amíg hosszú a hátralévő futamidő, főleg magas kockázatú, de magas várható hozamú eszközöket tartanak, majd ahogy csökken az idő a lejáratig, alacsonyabb kockázatú portfólióba váltanak át az addig felhalmozott hozam megtartása érdekében. Persze ekkor is termelődik hozam, hiszen a már magas felhalmozott tőkén a kamatoskamat-hatás érvényesül a kötvénybefektetések révén.
A befektetők számos előnyt élvezhetnek. Először is értékpapír-piaci szakértelem nélkül is egy professzionálisan kezelt diverzifikált – számos értékpapírból álló – portfóliót kapnak, nem kell saját maguknak dönteni, vajon mikor milyen eszközbe fektessenek. Ráadásul az egész futamidőt tekintve előre látható, hogy a részvényportfólión belül mikor és mekkora súllyal szerepelnek majd hazai és nemzetközi részvények, és az is, hogy milyen lesz a kötvényportfólió összetétele. Attól sem kell tartaniuk, hogy hosszú távra kell visszavonhatatlanul elkötelezni magukat. A céldátum alapokba ugyanis a futamidő alatt bármikor meg lehet kezdeni a rendszeres befektetést, illetve a befektetési jegyek a futamidő lejárata előtt is visszaválthatók. Az idő előtti visszaváltásnak van ugyan költsége és piaci kockázata, de a céloknak megfelelő futamidejű alap kiválasztásával ez elkerülhető. Az OTP Céldátum Alapok további előnye, hogy törekszenek a költséghatékony működésre. Portfóliójukat döntően passzív stratégiát követő, tőzsdén kereskedett alapokból (ETF) állítják össze, amelyeknek alacsonyak a kereskedési költségei.
A filozófia
A befektetési stratégia mögött álló filozófiáról, az életciklus-elméletről Rebák Attila, az OTP Céldátum Alapok portfóliómenedzsere beszélt.
– Az életciklus-elmélet szerint minden időpontban két fő komponensből áll a tőkénk. A humán tőkénk képviseli azt a várható összeget, amit a munkánk révén a jövőben megkeresünk, míg a pénzügyi tőkénk a múltbeli jövedelmünknek az a része, amit nem fordítottunk fogyasztásra. A humán tőkénk – ahogy egyre rövidebb a várhatóan munkában töltött időszak – folyamatosan csökken, de közben megtakarításunk, azaz pénzügyi tőkénk folyamatosan gyarapszik. A humán tőke viszonylag kiszámítható, kevéssé mozog együtt a tőzsdei mozgásokkal, így kötvény típusú befektetésnek tekinthető. Hogy a humán és pénzügyi tőkéből álló teljes portfólió hozamát maximalizáljuk, érdemes a pénzügyi tőkénk nagy hányadát részvényekbe rakni az életpálya elején, majd ahogy a pénzügyi tőke aránya nő, a részvények arányát csökkenteni. Pont ezt teszik a céldátum alapok.
Rebák Attila arról is beszélt, hogy a céldátum alapok miért segíthetnek jobban gazdálkodni az embereknek a megtakarításaikkal.
– A közvélekedés szerint a boldogság egyenes arányban áll a választási lehetőségek számával: minél több opciónk van, annál boldogabbak vagyunk, mert a leginkább megfelelő lehetőséget tudjuk kiválasztani. Barry Schwartz amerikai pszichológus A választás paradoxona. Miért a kevesebb a több? című könyve azonban megcáfolja az előbbi feltételezést. A könyv arról szól, hogy a pszichológiai kutatások szerint minél több lehetőségünk van, annál nehezebb választani és jól dönteni. Minél több opciónk van, annál kevésbé leszünk boldogok a választással, bármi legyen is az. Ez különösen igaz lehet a befektetések világába először belépők számára, akiknek olyan döntéseket kellene meghozni, amelyek hosszas előképzettség nélkül szinte lehetetlenek. Mikor és milyen arányban tartsanak kötvényeket és részvényeket? Milyen legyen a hazai és a külföldi befektetési eszközök aránya? Aktív vagy passzív termékeket vásároljanak? Melyek legyenek a konkrét értékpapírok? Ezeket a döntéseket veszi át a befektetőktől az alapokat kezelő portfóliómenedzser, kizárólag szakmai szempontokat figyelembe véve.
ÁllÍtásuk szerint Moszkva semmilyen hivatalos javaslatot nem kapott. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
