Alig több mint egy évvel ezelőtt, 2025 júliusában a magyar tőzsdére bevezetett legnagyobb cégek átlagos árfolyam változását mérő BUX-index történetében először lépte át a 100 ezer pontos határt. Akkor az volt a kérdés, hogy a gyenge hazai GDP, a közelgő parlamenti választás és a többéves, szédítő ütemű emelkedés után maradt-e még erő a vezető magyar blue chip, azaz a legnagyobb cégek részvényeiben.
Ma a BUX már 150 ezer pont felett jár, és a kérdés valójában az: van-e, ami egyáltalán megállíthatja a tőzsdei emelkedést, vagy reális a 200 ezer pontos szint?
Az emelkedést két fő tényező hajtja: a blue chipek eredménynövekedése, illetve Magyarország kockázati prémiumának csökkenése. Az előbbi magasabb profitot, az utóbbi magasabb értékeltségi szorzókat indokol. A jelenlegi árfolyam mellett vonzó-e még a BUX?
Miért emelkedik ilyen ütemben a BUX?
Az idei emelkedést a hozamok csökkenése és a blue chipek eredménynövekedése egyszerre támogatja.
A Magyarországgal szembeni mindenkori bizalmat mutató 10 éves forinthozam az új, Európa-barát kormányzati fordulat hatására öt hónap alatt 7,48-ról 5,44 százalékra esett. A mintegy 200 bázispontos csökkenés közvetlenül javítja a részvények értékeltségét (az alacsonyabb kamatszint segíti a gazdasági növekedést és csökkenti a kötvénybefektetések vonzerejét), ami az idei, mintegy 33 százalékos BUX-emelkedés egyik legfontosabb hajtóereje.
A fiskális helyzet javulása ezt tovább erősíti: a júliusi költségvetési többlet és az április óta bekövetkezett mintegy 1000 milliárd forintos egyenlegjavulás mérsékelheti a magyar eszközök kockázati prémiumát.
A másik oldalon a négy blue chip cég üzleti eredményei is támogatják a tőzsdei növekedést.
Az OTP Bank – amely a legfontosabb átviteli mechanizmus a makrojavulás és az indexteljesítmény között – 21 százalékos normalizált sajáttőke-arányos nyereséget (ROE) ért el, 8 százalékos árfolyamszűrt hitelállomány-növekedés, 4,34 százalékot meghaladó várt nettó kamatmarzs (NIM) és 3 milliárd eurót meghaladó szabad tőke mellett.
A Mol egy részvényre jutó nyeresége (EPS) 38,7 százalékkal ugrott meg éves összevetésben, amit elsősorban a javuló finomítói marzsok hajtottak. Az olajvállalat a 8,7-es P/E rátájával jelenleg a legolcsóbb hazai blue chipnek számít, ugyanakkor a 4,2 százalékos nettó árrése miatt továbbra is kifejezetten érzékeny marad a nyersanyagpiaci ciklusok ingadozásaira.
A Magyar Telekomnál az inflációkövető árazás és az IT/IS-szegmens növekedése emelt 2026-os vezetőséget eredményezett, mintegy 10 százalékos korrigált nettó eredménynövekedéssel és legalább 200 milliárd forintos szabad cash flow-val. A társaság az inflációs átgyűrűzésből profitál.
A Richter Gyógyszergyár tisztított EBIT-kilátása két számjegyű, állandó árfolyamon számított növekedésre emelkedett, amit a Vraylar-jogdíjak támogatnak (a gyógyszereket gyártó amerikai AbbVie mintegy 4,1 milliárd dolláros bevételre számít 2026-ban, az atípusos antipszichotikum hatóanyaga a magyar Richter Gedeon által kifejlesztett kariprazin).
A rali tehát egyszerre épül magasabb eredményekre és értékeltségre. A kérdés most az, hogy ezek közül melyikben maradt több tér.
Az eredménynövekedés mellett az átárazódásban is van még potenciál. A BUX az augusztusi állapot szerint mintegy 30 százalékos diszkonttal forog a 2014-es csúcsához képest, és 14 százalékkal marad el a peer groupnak számító lengyel piactól. A magyar előretekintő részvénykockázati prémium (ERP) 5,43 százalék, szemben a lengyel 3,17 és a cseh 2,84 százalékkal. Ez arra utal, hogy a piac továbbra is a szomszéd országoknál nagyobb magyar kockázati prémiumot áraz.
Ha a fiskális konszolidáció folytatódik, javulnak az uniósforrás-kilátások, és a Magyar Nemzeti Bank kamatot csökkent, az ERP és a kötvényhozamok további mérséklődése újabb szorzóbővülést hozhat. Vagyis a magyar tőzsdei rali akkor is folytatódhat, ha az eredménynövekedés lassul, feltéve, hogy a kockázati prémium tovább szűkül.
A legfontosabb kockázat, ha a fiskális konszolidáció elakad vagy a globális kockázatvállalási hajlandóság romlik. Ebben az esetben a jelenlegi, már részben beárazott profitnövekedés önmagában kevés lehet a további jelentős átárazódáshoz.
Mikor érheti el a BUX-index a 200 ezer pontot?
Az augusztusi mintegy 150 ezer pontról a 200 ezer eléréséhez további körülbelül 33 százalékos emelkedés szükséges. Ehhez három tényező kombinációja adhat alapot:
Ha mindhárom feltétel teljesül, a 200 ezer pontos szint 2027 végére elérhető. Gyorsabb fiskális konszolidáció vagy uniósforrás-lehívás ezt az időpontot a jövő év közepére is előrehozhatja. Ha viszont az eredménynövekedés folytatódik, de a hozam- és ERP-konvergencia elmarad, a cél inkább 2029-2030 lehet.
Megéri-e most a BUX-ba fektetni?
A BUX értékeltsége a jelentős emelkedés után sem tekinthető drágának a közép-európai régió tőzsdéihez képest. Közel 4,7 százalékos osztalékhozam és 14 százalék feletti ROE jellemzi az indexet, miközben az egyéves előretekintő P/E alapján – ahogy az ábrán is látható – még mindig mintegy 13,5 százalékos diszkonton forog a legnagyobb tőkeértékű és tőzsdei forgalmú közép-európai vállalatok teljesítményét tükröző CETOP-indexhez képest.
Egyéves előretekintő P/E ráta
A 9,2x-es előretekintő magyar P/E ugyan 12,5 százalékkal meghaladja a BUX 10 éves átlagát, de ezt részben indokolja, hogy az indexszintű ROE mintegy 3 százalékponttal magasabb a történelmi átlagnál. A magasabb jövedelmezőség önmagában is magasabb fenntartható értékeltséget indokolhat, ezért a jelenlegi szorzót nem érdemes egyszerűen a múltbeli átlaghoz viszonyítva drágának tekinteni. Ezzel együtt a piac már beárazta a magyar makrogazdasági javulás egy részét, így a további felértékelődéshez már nem pusztán eredménynövekedésre, hanem a kockázati prémium további csökkenésére is szükség lehet.
A befektetési sztori ezért elsősorban a további konvergenciára épül. Ha a költségvetési helyzet javul, az ERP és a hozamok tovább csökkennek, miközben a blue chipek eredményei nőnek, a 200 ezer pontos cél reális lehet. Ha azonban a fiskális javulás vagy a profitnövekedés elmarad a várttól, a jelenlegi értékeltség már kevesebb biztonsági tartalékot hagy.
A cikk a vigam.hu/blog-on jelent meg.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
