Nagynak látjuk a kicsit
A forint árfolyamánál gyakran beszélünk nagy ugrásokról vagy éppen összeomlásról, noha más valutákkal összehasonlítva a hazai fizetőeszköz a szabadon lebegő devizák közül az egyik legstabilabb a világon, mégpedig amint a grafikon mutatja, immár három éve. Átlagosan 310 körül van, néha elballag 302-ig, néha 318-ig, és nagyon ritkán, mintegy érdekességképpen megérinti a 300-as vagy a 320-as szintet.
|
| Euró/forint, 5 év |
Ezzel gyakorlatilag a hazai valuta egy +/- 3 százalékos sávban mozog hosszú ideje, ami más valutákkal összevetve jelentéktelennek tekinthető, de még az említett, utazási, befektetési vagy külföldi munkavégzési szempontból is alig van jelentősége. Amiért mégis sokkal jobban odafigyelünk rá, és a kis mozgásokat nagynak érezzük, az egyrészt pszichológiai okokra vezethető vissza, másrészt sosem vagyunk biztosak benne, hogy nem az adott helyzet pont az, amikor majd elérkezik a nagy mozgás.
Márpedig a nagy mozgás, mint látszik, most már teljes 3 éve elkerüli a hazai fizetőeszközt. Azt megelőzően viszont egy leértékelődési trend volt, mivel a múlt évtized nagyobb részében 250-260 körül tartózkodott az árfolyam, így ahhoz képest összességében nagyjából 20 százalékkal vagyunk lejjebb. Hozzá kell tenni, hogy a korábbi magasabb infláció miatt reálértékben ez nem minősült leértékelésnek.
Tényezők
Felmerül ezek után a kérdés, hogy vajon mi áll a stabilitás hátterében, és mi várható a továbbiakban? Először is nézzük meg, hogy fundamentálisan milyennek tekinthető az árfolyam. Mint minden szabadon kereskedhető termék, így a forint esetében is a kereslet-kínálat határozza meg az árfolyamot, azonban itt sokkal nagyobb a fundamentumok jelentősége, mint a részvényeknél vagy az árupiaci termékeknél. Vannak kivételek, amikor egy valutába beleszeretnek és a fél világ azt keresi, ilyen a svájci frank, melynek hosszú ideje irreálisan túlértékelt az árfolyama.
A forint azonban egy kis valuta, ilyen tényezők nem befolyásolják, az esetleges eufóriák vagy pánikok is rövid ideig tartanak benne, az utolsó három évben ilyenre nem is volt példa. Egy valuta alapvetően aszerint értékelhető, hogy az azt használó országnak milyen a külkereskedelmi mérlege, a fizetési mérlege, a költségvetési helyzete, az eladósodottsága, ezen belül is a devizaadósság aránya. Ami igen lényeges még, az a környező országokhoz viszonyított árszínvonal, hisz ha nagy az eltérés, szabad piaci viszonyok között kiegyenlítődés indul meg.
Alulértékelt, de...
A forint az adott szempontok szerint egyértelműen alulértékelt, hisz a külkereskedelmi mérleg és a fizetési mérleg egyaránt igen erős többletet mutat, a költségvetés hiánya alacsony, az államadósság szerkezete pedig átrendeződött: egyre alacsonyabb a devizaadósság aránya, és a korábbi lakossági devizahitelek is forintra lettek váltva. Ez utóbbi folyamatok persze önmagában is magyarázzak az alulértékeltség fennmaradását, hisz ha például a fizetési mérlegben megjelenő többletdeviza felfelé hajtotta volna az árfolyamot, ezt kompenzálta a devizahitelek átváltásából adódó óriási devizaigény.
Ez a hatás a továbbiakban már kevéssé fog jelentkezni, így a felértékelődési nyomás meg fog jeleni a forint esetében, és van is egy szempont, ami miatt nagyon lényeges lenne, hogy erősödjön a hazai valuta. Ez nem más, mint a hazai és a nyugat-európai bérek közti igen nagy különbség, ami részben a gazdasági fejlettség különbségéből adódik, részben viszont a forint alulértékeltsége okozza. Ez alapján a forint erősödését várhatnánk, viszont van egy szempont, ami miatt ezt a jegybank egyelőre nem látná szívesen. Az MNB szeretné, ha az infláció visszaemelkedne a 3 százalék körüli szintre, és amíg erre nem kerül sor, nem örülne az erősebb forintnak, hisz az az olcsóbb import révén inflációcsökkentő hatású.
Várakozások
Biztosan nem tudjuk, hogy a jegybank beavatkozik-e az árfolyam alakulásába, de nem tartjuk kizárnak, hogy a felértékelési nyomást kompenzálandó devizát vásárol. Ezt vélhetően legfeljebb addig teszi, amíg alacsonynak tartja az inflációt, és a jegybank várakozása szerint 2108-ban érhetjük el a kitűzött inflációs célt. Ha így van, arra számíthatunk, hogy a forint árfolyama jövőre is stabil lesz, folytatódik az elmúlt 3 év trendje, pontosabban trendnélkülisége. Később az infláció függvényében már megindulhat egy kisebb felértékelődés, sőt, ha az infláció esetleg túllövi a jegybanki célt, erős kamatemelés helyett a forint felértékelődése ideálisabb eszköz lehet a jegybank számára.
Dollár, font
Ami az eurón kívüli devizákat illeti, ott az adott devizák euróhoz képesti keresztárfolyama a meghatározó. A dollár nagyot erősödött idén a forinthoz képest, vagyis a forint leértékelődött dollárban, de ez kizárólag a dollár euróhoz mért erősödésének köszönhető. A font ugyanakkor leértékelődött a forinthoz képest a Nagy-Britanniában dolgozó honfitársaink bánatára, viszont ezt is kizárólag a fontnak az euróhoz képesti zuhanása okozta, az pedig a Brexit népszavazás eredménye miatt volt.
Kelet-Európa kiugróan nőtt. 
