Stoplisok háborúja: így mozgatja a foci-vb a Wall Streetet

Hétfő este a fél világ a képernyők elé ül, a spanyol-portugál szuperrangadón ugyanis nemcsak két futballóriás nemzet, hanem két korszak is összecsap a pályán. Miközben a portugálok ikonja, a már 41 éves Cristiano Ronaldo a legújabb Nike Mercurial Superfly 11 stoplisában rohamozza a kaput, a spanyolok csodatinije, a mindössze 18 éves Lamine Yamal (aki egy hét múlva, július 13-án tölti be a 19. évét) az Adidas F50 Elite „Heartbreaker” modelljében varázsol a gyepen. Ám miközben a szurkolók a zsenik lábát figyelik, a háttérben egy másik, sokmilliárd dolláros tőzsdei meccs is zajlik. 

A 2026-os észak-amerikai labdarúgó-világbajnokság gazdasági hatásai monumentálisak: a Morgan Stanley makrogazdasági becslése szerint a torna közel 41 milliárd dollárral járul hozzá a globális GDP-hez, ezen belül 17,2 milliárddal az Egyesült Államok gazdaságához. Bár léteznek tőzsdén forgó futballklubok, és ezek játékosai is a pályára lépnek vagy léptek az idei foci-vb-n, a nagy nyereség nem a futballklubok részvényeseihez kerül. A futballklubok közül egyebek mellett a Manchester United, a Borussia Dortmund, a Juventus vagy a Porto részvényeibe is befektethetnek a drukkerek, de a szakértők figyelmeztetnek, hogy ezek a papírok jellemzően nagyon volatilisek, és sokszor a likviditásuk is alacsony, vagyis még az átlagos részvényeknél is kockázatosabbak. 

A „Pelé-index” szerint nem jó befektetés a foci

Az Aegon Asset Management úgynevezett Pelé-indexe is ezt támasztja alá.

Az Euronews honlapján olvasható elemzés szerint miközben a globális részvénypiacok az elmúlt évben átlagosan 27 százalékot emelkedtek, az indexben szereplő 18 futballklub papírjai mindössze 0,4 százalékot. 

A Morgan Stanley kutatása szerint ennek az az oka, hogy egy világbajnokság önmagában nem teremt közvetlen fundamentális értéket a klubok számára. Sőt, a vb ideje alatt a tőzsdei kereskedési volumen a futballrészvényeknél kifejezetten visszaesik, mivel a befektetők – akik zöme szurkoló – figyelme magukra a meccsekre terelődik. A klubok nem kapnak közvetlen részesedést a FIFA bevételeiből, a játékosaik esetleges sérülései pedig komoly pénzügyi kockázatot jelentenek a szezonkezdet előtt. A foci-vb valódi tőzsdei nyertesei épp ezért a beszállítók, amelyek eladásai felpörögnek a bajnokság idején.  

A stoplisok háborúja: Nike vs Adidas

A sportruházati piac két óriása, az Adidas és a Nike számára a világbajnokság a legfontosabb marketingesemény. A Reuters kiskereskedelmi adatokat elemző cikke alapján a torna első heteiben az Adidas csúnyán megverte a rivális Nike-t. Az Adidas hagyományosan a FIFA első számú partnere és a torna hivatalos szponzora, az eladási mutatók alapján az amerikai székhelyű, így hazai pályán „játszó” Nike-val szemben komoly előnyre tett szert. Az Adidas 14 csapatot öltöztet a tornán, a Nike 12-t, a különféle felmérések szerint azonban az Adidas eladásai sokkal nagyobb mértékben nőttek a torna idején, mint az amerikai riválisé. 

Az Adidas részvényei ki is lőttek a torna kezdete óta, négy hét alatt több mint 8 százalékkal emelkedtek. Ugyanez idő alatt a Nike átmenetileg 10 százaléknál is többet esett, és bár azóta korrigált valamelyest, a 44 dollár körüli árfolyama 2014-es szinteket idéz.

Ennek az oka is érdekes. A Nike június 30-án tette közzé a gyorsjelentését, amelyből kiderül: az eladások tovább csökkentek, de a nyereség megugrott. Ennek sajnos nem a kiváló menedzselés volt az oka, hanem Donald Trump intézkezdései, amelyek révén a részvényenkénti nyereség 72 centre ugrott, ebből 52 centet a vámok miatt járó visszatérítések tettek ki, csak a maradék 20 cent volt a valódi üzleti teljesítmény profitja. 

A kanapé-gazdaság hatása a piacokra

A Morgan Stanley fogyasztói felmérése szerint a vb idején a lakosság nem költ többet összességében, hanem átcsoportosítja a kiadásait – ezt a jelenséget „kanapé-gazdaságnak” (couch economy) is nevezik. Mivel a mérkőzések jelentős része az európai és ázsiai nézők számára a késő esti vagy éjszakai órákra esik, az otthoni fogyasztás drasztikusan megugrott.

Nyertesei a foci-vb-nek a média- és streaming-szolgáltatók: A Morgan Stanley adatai szerint a megkérdezett szurkolók 28 százaléka vásárolt extra streaming-előfizetést vagy emelte meg a meglévő csomagját kizárólag a vb-meccsek közvetítése miatt.

A napi fogyasztási cikkek piacát is fellendíti a világbajnokság, hiszen a meccsnézés elmaradhatatlan kellékei a rágcsálnivalók, a sör és az üdítők. Nagy nyertese lehet a világbajnokságnak a Coca-Cola és a PepsiCo is az elemzések szerint, utóbbi cég nemcsak az üdítőitalok miatt, de a Lays márkájú rágcsálnivalóival is piacot robbanthat a Foodnavigator elemzése szerint. 

Rekordszinteken a digitális szerencsejáték

Ha van szektor, amely egyértelműen és azonnal készpénzre váltja a világbajnokságot, az a sportfogadás és a predikciós piacok. A CNBC írása szerint a 2026-os észak-amerikai torna a történelem eddigi legnagyobb fogadási tétjeit hozhatja össze. Akár 50 milliárd dollár értékben is fogadhatnak a szurkolók a meccsek eredményeire és különböző eseményeire, szemben a 2022-es torna során elért több mint 35 milliárd dollárral – mondja Chad Beynon, a Macquarie elemzője.

Júniusban a tőzsdén jegyzett online szerencsejáték-vállalatok, mint a Flutter Entertainment vagy az Entain forgalma is megugrott. A Flutter Entertainment olyan márkákkal van jelen a fogadási piacon, mint a Betfair, a FanDuel, a Paddy Power, a PokerStars, a Sky Betting & Gaming és a Sportsbet. Az Entain ismert márkái a bwin, a Ladbrokes, a Coral és a Partypoker. A cégek forgalma várhatóan nőni fog, az árfolyamuk azonban nem csak ezen múlik. Az is számít, hogy a kifizetések hogyan alakulnak, ha a közönségkedvencek nyernek a meccseken, akkor sajnálatos módon a sportfogadók nyernek többet, nem a részvényesek. 

Az amerikai szabályozott predikciós platformok is szépen keresnek a vb-n. A Kalshi kereskedési volumene júniusban például átlépte a 31,5 milliárd dollárt. A Kucoin cikke alapján ez egyértelműen a foci-vb-nek köszönhető. 

Hogyan bünteti a tőzsde a vereséget?

Azt is vizsgálták már szakértők, hogy a torna hogyan hat a résztvevő országok részvénypiacára. Alex Edmans, a London Business School professzora által vezetett átfogó kutatás rávilágított arra, hogy a nemzeti válogatottak kiesése azonnali és mérhető tőzsdei büntetést von maga után az adott ország saját részvénypiacán.

Amikor egy ország búcsúzik a vb egyenes kieséses szakaszától, az adott nemzet tőzsdeindexe a meccset követő első kereskedési napon átlagosan 0,5 százalékot esik. A történet abból a szempontból aszimmetrikus, hogy ha tovább jut egy csapat, akkor annak nincs nyoma a részvények árfolyamában. 

Az egyetlen eset, amikor a kiesés tőzsdei árfolyam-emelkedést hozott, 2014-ben történt, amikor Brazília 7-1-re kikapott a németektől. Az ezt követő tőzsdenyitás napján a brazil Bovespa index 1,8 százalékot emelkedett, a befektetők ugyanis úgy kalkuláltak, hogy a nemzeti katasztrófa megbuktatja a piacellenes kormányzatot – és a politikai változás reménye felülírta a sportszakmai gyászt.

Lehetnek persze más kivételek is, van, hogy a globális történések felülírják a meccsek eredményét. A németek idei június 29-i búcsúja után például emelkedet a DAX, mivel enyhültek a közel-keleti feszültségek, és a technológiai szektor részvényei is felpattantak aznap. A Bovespa index viszont ezúttal nem cáfolt rá a kutatásra, mínuszban kezdett hétfőn a brazilok vasárnapi kiesése után. 

Jellemző még emellett a teljes világbajnokságra, hogy a brókerek és a befektetők is a meccseket figyelik, és nem a részvénypiacokat nézik. Az Európai Központi Bank (EKB) adatai szerint például a meccsek ideje alatt a hazai tőzsdék forgalma akár 45-55 százalékkal is visszaeshet, de ez más munkahelyeken is így van, sok helyen megáll a munka, amíg tart a mérkőzés. 

Ebben a cikkben a VIG Alapkezelő szakértőjét, Németh Gábort is kérdezte a Privátbankár a focihoz kapcsolódó befektetésekről: