Szó szerint sorban állnak a jegybankok az aranyért

Az Arany Világtanács 2000-ig visszamenő adatsora szerint még soha nem volt példa arra egy adott év első felében, hogy ekkora mennyiségű aranyat vegyenek a jegybankok.

Aranypiaci pletykák szerint sok, az utóbbi években nagyobb tételben aranyat vásárló jegybank hosszú hónapok óta vár a sorára Londonban, hogy kiszolgálják őket a bankközi kereskedelemben használatos 400 unciás (körülbelül 12,5 kilós) Good Delivery Standard aranyrudakkal.

Lengyelország Európa legszorgalmasabb aranybefektetője

Többek között így járhatott Lengyelország is – legalábbis ezzel magyarázzák a nemzetközi piacra rálátó aranykereskedők, hogy a lengyel jegybank miért nem csapott le a tavaly őszi 1600 dollár körüli árfolyamokon az aranyra, annak ellenére, hogy Adam Glapiński, a lengyel jegybank elnöke (Narodowy Bank Polski, NBP) már 2021 októberében megszellőztette egy interjúban, hogy a 2019-es vásárlást követően újabb 100 tonnával növelné az ország aranytartalékát 2022-ben.

Lengyelország (Magyarországgal szinte szinkronban) 2018-ban 25,7 tonnával, míg 2019-ben kereken 100 tonnával növelte és egyúttal repatriálta a teljes aranytartalékát a Bank of England széftermeiből a poznani és varsói értéktárakba.

Talán csak véletlen egybeesés, hogy épp 2019-ben ünnepelték a zlotyi centenáriumát, így igazán alkalomhoz illő volt a 100 tonnás vásárlás. A jegybanki aranykészlet hazareptetésével egy időben az NBP ki is bocsátott egy 100 zlotyi névértékű, aranylapka formájú, 8 gramm súlyú aranyérmét.

Bár tavaly végül – különösebb jegybanki magyarázat nélkül – elmaradt a vásárlás, 2023 második negyedévében több részletben összesen 48,41 tonna aranyat vett az NBP, amiben az is szerepet játszhatott, hogy a dollárral szemben új erőre kapó zlotyi tavalyhoz képest mintegy 20 százalékkal erősödött.

A lengyel aranytartalék az Arany Világtanács legutóbbi adatai szerint 277,08 tonnán áll, ami év végére elérheti a 300-320 tonnát, ha fenntartja a vásárlás ütemét az NBP. Régiónkban Lengyelország mellett Csehország is növelte aranytartalékát 2 tonnával júliusban.

Szingapúr már a BRICS aranystandardjára készül?

2023 első negyedében a Szingapúr központi bankjaként funkcionáló Monetary Authority of Singapore (MAS) Kínát is maga mögé utasítva 68,68 tonna aranyat vásárolt, amit még egy "apró" 2,95 tonnás vásárlással 71,62 tonnára egészített ki a második negyedévben, így mintegy 50 százalékkal növelte aranytartalékát.

A szingapúri köztévé exkluzív felvételeket készített a MAS szupertitkos trezorjáról, ahol több, mint 100 tonna aranyat tárolnak. A videót ide kattintva nézheti meg YouTube-on.

Szingapúr ismételt megjelenése a jegybanki aranyvásárlók között azért lehet izgalmas, mert egybeesik az aranypiaci flaszteren "BRICS aranystandard"-ként emlegetett árualapú nemzetközi kereskedelmi elszámolási rendszer beharangozásával.

De mi köze lehet Szingapúrnak a BRICS-hez?

Több ok is szólhat amellett, hogy az időnként "ázsiai Svájc"-ként emlegetett Szingapúr a BRICS aranystandardjához csatlakozó országok elszámolóközpontjává válhasson:

            -           a szingapúri aranytőzsde a fizikai aranykereskedelem egyik globális központja

            -           ahol több London Good Delivery minősítésű aranyfinomító is képviselteti magát

            -           nagy jogbiztonság mellett engedik működni a nemzetközi vállalatokat

            -           fizikailag kellő távolságra van Kínától, Oroszországtól, és a NATO-tól

            -           semleges, de sikeres „hintadiplomáciát” folytat Nyugat és Kelet között

Elképzelhető egy olyan forgatókönyv, hogy a BRICS új elszámoló rendszerét alkalmazó országok Szingapúrban relatíve nagy jogi és fizikai biztonság mellett letétbe helyezzék a kereskedelmi tranzakcióik fedezetéül az aranytartalékuk egy részét, az immár 225,36 tonnára rúgó szingapúri aranytartalék segítségével pedig az egyes BRICS-aranystandardban résztvevő országok aranyszámlái közötti elszámoláshoz szükséges extra likviditást biztosíthatnák a jövőben.

Mi motiválja a jegybankokat az aranyvásárlásra?

Azon okok között, hogy miért vesznek aranyat a jegybankok, előkelő helyen szerepelt az arany válságokban nyújtott teljesítménye, értékőrző szerepe és egyre erősődő trendként felbukkant a de-dollarizációra való igény is.

Egy biztos, aki jegybankokhoz hasonlóan fizikai aranyba fektet, olyan eszközt helyez a portfoliójába, ami akkor is jó hozamot biztosít, ha más eszközök zuhannak. Azonos kockázatvállalás mellett növeli egy kiegyensúlyozott portfólió hozamát, a generációkon átívelő vagyonátörökítés egyik legkiválóbb eszköze, és a túlélés záloga lehet a lehetetlennek hitt lehetőségek bekövetkezésekor.