Köszönet az OTP-nek
A pénzügyminiszter azzal kezdte beszédét, hogy most már azért nem kell olyan nagy bátorság egy banki közgyűlésre menni, pláne ha jó híreket mondhat. A bankoknak és a kormánynak közös céljai vannak, mégpedig a gazdaság előrelendítése. Megköszönte, hogy az OTP több dologban segített a mindenkori kormánynak, egyszer még 2008-ban, amikor az OTP magatartása megsegítette a válságon való átevickélést, másodszor a deviza jelzáloghitelek kivezetésével.
Varga Mihály szerint egyúttal egyre közelebb kerülünk ahhoz a célhoz, hogy a magyar államadósság minél nagyobb hányada legyen magyar kézben, miközben diverzifikáljuk is az adósságot: ennek része volt a jüankötvény kibocsátása. Részleteket erről itt olvashat >>>>
További feladatok
További feladatuk, hogy tudják a növekedést támogatni, a hitelezést bővíteni. A kormány célja az, hogy érezzék a bankok, gazdasági résztvevők és a lakosság egyaránt, hogy a magyar gazdaság egyre kiszámíthatóbb pályán halad, melynek része az adócsökkentés, az államadósság csökkentése, költségvetési-, és államháztartási hiány folyamatos mérséklése. Jövőre már 3 százalékos növekedést várnak, eközben a gazdaság fehéredik is, így többletbevételek generálódnak. Az a kérdés, a kormány mire fordítsa ezt a pénzt.
Négy terület
Négy terület mellett döntött a kormány. Egyrészt csökkenteni kell a hiányt és az adósságot, olyan költségvetést nyújt be, amely az állam működésében nullszaldós lesz, hiány csak a fejlesztésekből adódhat. A második irány: bérfelzárkóztatás, bérkonvergencia. A gazdasági növekedésből az emberek is kérik a részüket, teljesen jogosan. Folytatódik a pedagógusok, kormánytisztviselők, majd a többi állami terület dolgozóinak béremelése.
A harmadik az adócsökkentések területe: tavaly az szja 16-ról 15-re csökkent, most az ÁFA egyes területeken fog mérséklődni: 2017-ben egyes alapvető élelmiszerek, tej, tojás, baromfihús. A negyedik terület a beruházások. A magánterületek beruházásai mellett az államra is szükség van: Paks 2, Városliget, úszó VB, Vár felújítása, otthonteremtés támogatása. Utóbbira jövőre 100 milliárdos keretnövelés lesz. És itt jön be a bankok szerepe: növekvő hitelezést vár tőlük a kormány. Az OTP 2015-ben nyereséggel zárt, a hitelezés növekszik.
Nyereséges bankok, kormányvállalások
Végül a miniszter feltette a kérdést: ha részvényes lenne, és ilyen minőségben venne részt a közgyűlésen, mire számíthatna? Tegnap a Reuters anyagát olvasta, ezek szerint a hazai bankok úgy tervezik, hogy 2016-ban nyereségesek lesznek. Ehhez a kormány leginkább a kiszámíthatósággal tud hozzájárulni. Ennek része, hogy 2105 februárjában az EBRD-vel megállapodott a kormány, hogy vállalja a bankadó csökkentését 2016-ra és 2017-re. 2016-ra ezt teljesítette, felére csökkentette. 17-re is ezt tervezik, de ennek mértékéről még nem tud beszélni.
Az EBRD felé a kormány még két vállalást tett: egyrészt a bankokban meglévő állami részt 3 év alatt értékesítik, ezt már lényegében le is bonyolították. Eladták az OTP részesedést, az MKB és Budapest Bank eladása is zajlik, az MKB eladása rövidesen lezárul, a Budapest Banké remélhetőleg decemberig lezárul. A harmadik vállalás: az állam 15 százalékos részesedést vesz az Erste Bankban, egyidejűleg másik 15 százalékot az EBRD .
Készpénz, feketegazdaság
Varga Mihály megköszönte, hogy a bankok partnerek voltak a gazdaság stabilizálásában, most már a közös cél a gazdasági növekedés további növelése. Végül még egy kérdést megemlített: a készpénzforgalom ügyét. Minden országban, ahol sok a készpénz, ott nagy a feketegazdaság. Ezért az a cél, hogy csökkenjen a készpénzhasználat, növekedjen az elektronikus fizetések aránya. Mérlegelik a terminálok kiépítésének költségeinek csökkentését, így bővülhet az elfogadóhelyek száma.
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
