A Nyugdíjkilátások című, Londonban bemutatott tanulmány szerint "éppen most, a megnövekedett gazdasági bizonytalanság idején az ilyen reformok képesek lennének hozzájárulni a válság leküzdéséhez azáltal, hogy előrevinnék az állami költségvetés konszolidációját és megindítanák a növekedést".

Az OECD jelentése szerint a fejlett nemzetgazdaságokban a következő 50 évben a születéskor várható élettartam előreláthatólag évente 1,7 hónappal, vagyis hétévente egy évvel fog nőni. A tanulmány készítői rámutatnak arra is, hogy az OECD 34 tagállamából 28-ban már döntöttek a nyugdíjkorhatár emeléséről vagy kilátásba helyezték azt.

(A grafikon bizonyos egyszerűsítéseket tartalmaz. Egyes országokban nem egységes a nyugdíjkorhatár, itt a sáv átlagát ábrázoltuk.)

A nyugdíjba vonulás idejének kitolása azonban nem mindig tart lépést a várható élettartam emelkedésével - hívják fel a figyelmet a jelentésben. "A kormányoknak ebből adódóan fontolóra kell venniük, hogy a nyugdíjkorhatárt hivatalosan is a várható élettartamhoz kössék, mint ahogy azt már teszik Olaszországban és Dániában is. Ezenkívül az öngondoskodás erőteljesebb támogatására van szükség" - olvasható az OECD honlapján.

"Az idős embereket nem kellene abban megakadályozni, hogy a hagyományos nyugdíjkorhatáron túl is dolgozhassanak. Így gyerekeink és unokáink is arányos nyugdíjat kaphatnának a munkával eltöltött évek után" - hangsúlyozta Angel Gurria, az OECD főtitkára a jelentés londoni bemutatóján.

Erre tart a világ

A nyugdíjkorhatár felemelését fontolgatja a kínai vezetés, amit a várható élettartam növekedése, az elöregedő társadalom indokol. Jelenleg a kínai férfiak többnyire 60, a nők 50-55 éves korukban vonulnak nyugdíjba Kínában. Szakértők szerint a nyugdíjkorhatárt az évtized közepéig nőknek és férfiaknak egyaránt 65 évre kellene kitolni. Lengyelországban a rendvédelmi szervekre vonatkozó nyugdíjtörvényt módosították a napokban.