1p

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

2013. január 1-je fordulópont lesz a nyugdíjszámítás hazai rendszerében: az egyébként meglehetősen bonyolult szisztéma 2 jelentős ponton változik meg. Egy friss összeállítás szerint ez és a demográfiai folyamatok várható alakulása előtérbe helyezi a hosszú távú öngondoskodást: mindenkinek el kell gondolkodnia azon, elég lesz-e az a nyugdíj, amit az állam biztosít majd.

A 2011. januári magánnyugdíj-pénztárakat érintő intézkedésekkel ténylegesen elindult Magyarországon is az a folyamat, ami az öngondoskodásra kell hogy sarkallja a mai fiatalságot, középkorúakat. Ez azonban csak a kezdete annak a változáshullámnak, aminek újabb állomása 2013. január 1-je lesz. Ez a dátum ugyanis vízválasztója a nyugdíjak megállapításának, öregkori bevételeink alakulásának.

2013. január 1-től ugyanis a meglehetősen bonyolult nyugdíj-megállapítási rendszer 2 fő ponton fog változni. Az egyik változás a beszámítási időszak során elért keresetet érinti, a másik pedig a nyugdíj összegének meghatározásához alkalmazott szorzószámok csökkenésében nyilvánul meg.

Hogyan működik a rendszer? Mi változik?

Nyugdíjunk kiszámításának az alapjai a beszámitási, vagy átlagszámítási időszakban elért keresetek, jövedelmek valamint az ún. osztószám. A nyugdíj megállapítása a fixlife.hu összeállítása szerint az alábbiak alapján történik:

I.

1.Beszámítási időszak
a. 1988. 01. 01.-től a nyugdíj megállapítás napjáig elért kereset, jövedelem
b. ha az igénylőnek nincs a fenti időszak legalább fele részében keresete, jövedelme, akkor a hiányzó napokra az 1988 előtti keresetek
c. ha ez sincs, akkor a hiányzó időre érvényes minimálbér a számítás alapja.

2. Osztószám
Az átlagszámítási (beszámítási) időszaknak a biztosításban töltött napjainak száma, amelyben az igénylőnek keresete, jövedelme volt.
Az osztószám meghatározásánál a szabad-, a pihenő- és a munkaszüneti napokat is figyelembe kell venni.
Nem kell számításba venni az osztószám meghatározásánál a fizetés, díjazás nélküli időszakokat, így különösen a fizetés nélküli szabadságon, táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben töltött időt.

A fenti, nyugdíjszámítás alapjául szolgáló adatokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján veszik figyelembe.

Az egyik változás a beszámítási időszak során elért keresetet érinti, amely 2012. december 31-e után már nem az 1988.01.01-től nyugdíjazásunk napjáig vett átlagkereset adókkal, járulékokkal csökkentett összege lesz, hanem a vizsgált időszak alatti havi bruttó átlagkeresetünk.

II.

Naptári évenként a fenti kereseteket, jövedelmeket (jutalmakat, részesedéseket) csökkentik a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékokkal, ezután pedig a fennmaradó összegre képzett adókkal.

III.

Valorizáció: A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.

A valorizációs szorzószámokat az Országos Statisztikai Hivatal közlése alapján a kormány határozza meg. A tárgyévi szorzószámok az év elején még nem állnak rendelkezésre, ezért a jogszabály úgy rendelkezik, hogy “A tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó szorzószámok hatálybalépéséig, a tárgyévet megelőző évi nyugdíj megállapításhoz tartozó szorzószámok figyelembevételével kell megállapítani.”

A valorizáció tehát a jövedelmek felszorzását jelenti a jövedelem megszerzésének évéhez tartozó szorzószámmal.

IV.

A havi átlagkereset meghatározása

A felszorzott jövedelmek összességét elosztják az osztószámmal. Az így kapott napi átlagot megszorozzák 365-tel (évesítik), majd elosztják 12-vel. Az így kapott havi átlag a nyugdíjalap.

V.

Degresszálás

Ha a fenti számítás szerinti havi átlag (nyugdíjalap) meghalad egy meghatározott mértéket, akkor nem vehető figyelembe a teljes összeg, a nyugdíj kiszámításához. A havi átlagot ezért sávosan csökkentik.
A havi átlag 2012-re meghatározott mértéke 372 000 forint.

Ha a saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372 000 forintnál több,
- a 372 001-421 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát,
- a a 421 001 forint feletti átlagkereset nyolcvan százalékát
kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.

Természetesen, akinél a havi átlag a 372 000 forintot nem éri el, azoknál a degresszió elmarad.

VI.

Nyugdíj összegének megállapítása

A figyelembe vehető átlagkeresetnek, a szolgálati időtől függő százaléka lesz a nyugdíj összege. A táblázatban a 2012. december 31-ig érvényes mérték és a változás után érvényes érték is szerepel. (Például: 40 év szolgálati idő után a kiszámított összeg 80%-a a nyugdíj összege, jövőre ez az érték 66 százalékra változik.)

A felosztó-kirovó rendszer buktatója: a korfa

Magyarországon van egy másik olyan tényező, ami szintén nagyban befolyásolja a mai fiatalok leendő öregkori bevételeit. A fixlife.hu összeállítása szerint tulajdonképpen minden nyugdíjat érintő változás alfája az ország demográfiai válsága, öregedő társadalma. A magyar nyugdíjrendszer felosztó-kirovó elven működik, aminek lényege, hogy a folyó bevételekből fedezi a folyó kiadásokat, így mondhatni a rendszer a generációk közötti szolidaritásra épül. Éppen ezért a jövő nyugdíjasainak életét abszurd módon a mai fiatalok száma, jövőbeli keresőképessége fogja erősen befolyásolni.

Magyarország 2020-as és 2050-es korfa-előrejelzése szerint míg 2020-ban a 30-50-es korosztály lélekszáma dominál hazánkban, addig 2050-re éppen ez a korosztály fog nyugdíjba vonulni. A helyzetet rontja az is, hogy a 75-80 évnél idősebb korosztály száma jóval nagyobb lesz 2050-re, mint 2020-ra, mindemellett a 10 év alattiak számának tekintetében drasztikus visszaesésre számíthatunk.

A negatív demográfiai előrejelzések tulajdonképpen az okai annak, hogy a nyugdíjak megállapításához az államnak hozzá kellett nyúlni.

Mennyit tegyen félre, akinek nem elég az állami nyugdíj?

Annak megtervezéséhez, hogy az államtól érkező nyugdíjfolyósítást hogyan egészíthetjük ki, a következő adatok szükségesek: jelenlegi életkorunk, életkorunk nyugdíjba vonulásunkkor, tervezett élethosszunk, az elvárt hozam és az a mai reálértéken számított összeg, amit csekély nyugdíjunk kiegészítéseként szeretnénk felvenni - írja a fixlife.hu összeállításában ifj. Soós István, a portál tulajdonosa.

Egy ma 25 éves fiatal férfinak például, aki pontosan 65 évesen szeretne nyugdíjba vonulni, élethosszát 85 évre „tervezi” és mai reálértéken havi 200 000 forinttal szeretné kiegészíteni állami nyugdíját, aktív évei alatt valamivel több mint havi 25 000 forintot kell jelen pillanattól kezdve félretennie saját nyugdíjas bevételeinek kiegészítésére.

Ugyanakkor egy ma 42 éves nőnek, aki a jelenleg érvényben lévő nyugdíjkorhatárt szeretné kitölteni (62 év), életét 83 évre „tervezi” és mai reálértéken csupán 40 000 forintos kiegészítést szeretne, elég 18 000 forintot megtakarítania öregkoráig erre a célra. (Mindkét esetben egy átlagos évi 8%-os hozammal kalkuláltak.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek SZÉP kártyások figyelem: erre számíthatnak, akik túl sokat költenek a barkácsáruházakban
Herman Bernadett | 2025. május 31. 13:40
Az egyenleg felét lehet lakáscélra felhasználni. Ha valaki átlépi a limitet, mulasztási bírságot kaphat, amit persze el is engedhetnek. Öt hónap alatt találta ki a NAV és az NGM, mi legyen a túlköltő renitensekkel. Valószínűleg büntetlenül megússzák. 
Személyes pénzügyek Egymilliónál is több ügyfél érintett, nyártól nagyot kavar három bank is a kártyáival
Privátbankár.hu | 2025. május 30. 12:41
Érdemes megnézni, kiket érint a változás, hogy ne legyen meglepetés.
Személyes pénzügyek Lakásra, autóra költötték vagy befektették a fiatalok a munkáshitelt
Herman Bernadett | 2025. május 29. 17:07
A legtöbben lakáscélra használták fel a munkáshitelt, de minden hatodik fiatal autót vásárolt belőle, minden nyolcadik pedig befektette a 4 milliós kölcsönt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felméréséből.
Személyes pénzügyek Korai a számháború a minimálbérről – megszólalt a tárca
Privátbankár.hu | 2025. május 27. 14:22
A minimálbér emeléséről folyamatos a párbeszéd a munkaadói és munkavállalói oldallal – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Személyes pénzügyek Szörnyű lelet: egyáltalán nem érzik magukat anyagi biztonságban a magyarok
Privátbankár.hu | 2025. május 26. 11:06
Tíz magyar felnőttből kilenc aggódik amiatt, hogyan tud megélni.
Személyes pénzügyek Ma lejár a határidő, megszólalt a NAV
Privátbankár.hu | 2025. május 20. 09:22
Május 20. a személyijövedelemadó-bevallás határideje.
Személyes pénzügyek Nagy változás történt a lakáshitelt nyújtó bankoknál
Privátbankár.hu | 2025. május 19. 08:22
Május 1-jétől minden jelentős magyarországi kereskedelmi bank elfogadja hitelcélként a legrosszabb, „I” energetikai besorolású lakóingatlanokat a használt lakások vásárlására felvett jelzáloghitelek esetén.
Személyes pénzügyek Ezek a gimnazisták értenek a legjobban a pénzügyekhez – Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis!
Privátbankár.hu | 2025. május 15. 15:24
Idén is több mint ezer gimnazista és felkészítő pedagógusaik vettek részt a Privátbankár tavaszi pénzügyi vetélkedőjén. A győztes csapat Budapestről érkezett, a Top 4-be kőszegi, budakeszi és szegedi gimisek kerültek be.
Személyes pénzügyek Sok autós rossz hírt kap, megint jön a drágulás
Privátbankár.hu | 2025. május 12. 10:41
Megérkeztek a számok.
Személyes pénzügyek Egy százalékkal csökkenhetnek a banki költségeink májusban
Privátbankár.hu | 2025. május 9. 13:51
A bankszámlák önkéntes díjcsökkentése közel egy százalékkal mérsékelheti a számlaköltségeket az előző hónaphoz képest, a havi inflációt pedig nagyságrendileg 0,1 százalékponttal viheti lejjebb, állítja egy friss elemzés. Az éves áremelkedés az áprilisi 6,9 százalékos szintről 0,2 százalékra mérséklődhet.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG