Legyen gyanús, ha a PIN kódot kérik!
Egy számlavezető bank vagy egy takarékszövetkezet sem kérheti el ügyfelei elektronikus (pl. PIN kód) vagy egyéb azonosító adatait telefonon (szóban vagy SMS formájában), e-mailen vagy írásban. Az ilyen üzenetek minden esetben csalóktól és nem az érintett pénzügyi intézménytől származnak. Ezekben az esetekben a fogyasztónak azonnal értesítenie kell szolgáltatóját, vagy az érintett államigazgatási intézményt, hogy az megtehesse az ilyenkor szükséges lépéseket (figyelemfelhívás, nyomozó hatóságok értesítése, fokozott biztonsági intézkedések).
Így próbálkoznak
Új módszer, hogy egyes csalók a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nevében helyeznek kilátásba sms üzenetben adó-visszatérítést, ha a címzett az interneten keresztül megadja adatait. A csalók által küldött link egy hamis, látszólag adóhivatali felületre visz, amely egy űrlapot tölt be a személyes adatok megadásához.
Aki a csaló sms utasításait követve megadja adatait, számolnia kell azzal, hogy bankkártyájáról pénzt emelhetnek le - írja az MNB.
Postán vagy ügyfélkapun üzen az adóhatóság
A NAV értesítési gyakorlata merőben eltér a megtévesztő módszertől. A hivatal ugyanis ügyfélkapun keresztül, illetve postán, folyószámla-kivonaton értesíti az adózókat a többletként megjelenő tételekről, és hivatalos honlapja a www.nav.gov.hu címen található. A NAV az adózók figyelmeztetésén túl feljelentést tesz.
Az internetes banki csalások tipikus esetei a következők: Az adathalászat során a csalók a pénzügyi intézmény nevében telefonhívással, e-mailben, sms-ben ráveszik a számlatulajdonost, hogy árulja el azonosítóját és jelszavát, azaz, adja meg a banki műveletekhez szükséges bizalmas, titkos adatait. Az intézmény valójában soha semmilyen formában nem kéri el az ügyfél titkos adatait.Előfordulhat, hogy a csalók e-mailjükben egy „banki alkalmazás” letöltését kérik, valójában azonban a linkre kattintva az ügyfél ártó szándékú vírusokat, úgynevezett trójai programot helyez el saját számítógépén.
Keresd a lakatot!
A megfelelő vírusvédelem, tűzfal és kémelhárító képes e kártékony programok behatolását megakadályozni.Egyes adathalászok e-mailek segítségével az ügyfeleket hamis – de az eredetire hasonlító – megtévesztő internetbanki oldalra csalják. A pénzügyi intézmények valódi honlapján viszont a böngésző alsó sávján/felső címsorában szerepel a biztonságos kapcsolat meglétét jelző lakat ikon. Ezen oldalak használatakor a normál „http” helyett „https” védett kapcsolat épül fel az ügyfél gépe és az intézmény között.
Aki áresésre várt, annak csalódnia kell. 
