A csodásan megterített asztal, a gyönyörű epertorta és a közös éneklés, teli torokból a skanzenben – ez volt a világ első ilyen intézménye, a szó is innen terjedt el –, az se baj, ha kissé hamisan. Ez a három nyárközepi, stockholmi élmény mindig velem marad. A midsommar, azaz a nyári napforduló, a Szent Iván-éj, karácsony után a svédek második legnagyobb ünnepe, és mindig háromnapos.

Hogy mit énekeltünk? ABBA-t is persze, fél évszázad után is, mi mást.

A nyári estéken a skanzen központi tere koncerthelyszínné alakul, a legkedveltebb sztárok körbejárják a közönséget és mindenkit megénekeltetnek. A közönségben ugyanúgy danolászik a nyolcvanéves nagymama kerekesszékben, mint a tízéves lányka.

A szöveget vetítik, vagy mindenkinek ott van a kezében, a fejeken virágkoszorú, kis nemzeti zászlókkal integetnek, sokszor a finnek és norvégok is, jelezve, hogy a szomszédos országokból is átrándulnak midsommart ünnepelni a svéd fővárosba.

Körtáncoltam ballonkabátban is

Természetesen már nem a legendás popegyüttes énekelt: ők pár éve nagyon sok pénzért sem vállalták az élő fellépést, csak hologramjaik szerepeltetésébe egyeztek bele. A skanzenes közös éneklésen már a jelenlegi kedvencek adják elő a klasszikus örökzöldeket, mint például tavaly a majd ötvenéves Mamma Miát a venezuelai származású, rendkívül népszerű fiatal színész-táncos-énekes-divatikon, Omar Rydberg. Közben a tini rajongók sikongva tapsoltak neki, kezükben kis papírszívecskékkel.

A legizgalmasabb kérdés ilyenkor, esni fog-e vagy sem? Körtáncoltam már ballonkabátban is, de tavaly például kegyes volt a közönséghez a változékony skandináv időjárás.

Az „igazi” napforduló mindig június 21-én van, ez az év leghosszabb napja, ilyenkor még éjjel 2-kor is világos van, és alig megy le a nap. Ez egy kicsit szomorú is, mivel ettől az ősz közelít. Vidéken a svédek ilyenkor koszorú vagy kereszt formát alakítanak ki virágokól és zöld ágakból, azt körül táncolják, és közben gyermekdalokat énekelnek. Nemcsak a lányok, de újabban a fiúk is virágokból font koszorút tesznek a hajukba.

A virágokat csendben kell leszedni

A hagyomány szerint a lányok ezen az éjszakán hét vagy kilenc különböző fajta mezei virágot szednek, és a csokrot a párnájuk alá rejtik. Merthogy a nyár leghosszabb éjszakája a hagyományok szerint tele van varázslattal, amelynek Észak-Európában ugyancsak sokan hódolnak. A legenda szerint ezen az éjjelen a növények gyógyító erejűek, ezért jóslásra is használták azokat.

A fiatal nők hét különböző virágot a párnájuk alá tettek, hogy leendő férjükről álmodjanak. A növénykéket csendben kell leszedni, különben megtörik a varázslat.

Állítólag mezítláb sétálni a harmatban, amikor a Szent Iván-éj hajnalba fordul, segít egészségesnek maradni. Annak érdekében, hogy a család a hosszú, hideg skandináv télben is fitt maradjon, a nyári csokrokat leszárítják – olykor még ma is –, és a fürdőszobában helyezik el.

A központi attrakció persze a nagy lakoma: nemcsak a rokonok találkoznak és mulatnak ilyenkor, persze szolid svéd módra,  hanem a barátok is.

Ilyentájt jelenik meg a primőr újkrumpli, amit a svédek imádnak és nagy becsben tartanak. A krumplinak óriási a népélelmezési jelentősége, akárcsak az íreknél. A szegények évszázadokig sós heringen és főtt krumplin éltek, és még a mai napig is a krumpli számít a legfontosabb ételnek. Sok költő megénekelte vágyakozását az igazi hazai újkrumpli után.

Az újkrumplit héjában, sós, kapros vízben megfőzik és pácolt hering vagy lazac mellé tálalják. Néha csak nagyon finom sós vajjal eszik, és tobzódnak az itt ekkora beérett friss zöldségekben.

A hal nemzeti, hétköznapi eledel, de ünnepi is. Nagyon sok különböző pác létezik: kapros, hagymás-ecetes répás, mustáros, tejfölös-halikrás, sherrys, pálinkás.

Az újkrumplit és a pácolt heringet tejföllel és vágott snidlinggel, finom ropogós kenyérkékkel, sós vajjal és sajttal kell tálalni.

Magyar pezsgő Stockholmban

Törley pezsgővel koccintani kicsit viccesnek tűnik Stockholmban, a belvárosi Ringvägenen, pedig lehet kapni a System Bolagetben, és csak ott, mert alkoholt nem árulnak a szupermarketekben. Legfeljebb Pripset, ami csak 2,8 százalékos sör. Népszerű ilyenkor a különböző ízű tömény alkoholféle, főleg vodka, fekete ribizkés, fekete bodzás.

Gyakran koccintanak, és ilyenkor mindig elhangzik a skål szó, azaz egészségedre!

Többnyire a szabadban terítenek. Az asztalt gyönyörűen feldíszítik virágokkal és zöld levelekkel. Akkor is, ha hűvös van, mert a friss levegőn akarják ilyenkor ünnepelni a fényt, a napot, a természetet.

Rebarbarás pite és rokoni találkozás

A vacsorát mindig eper fejezi be, ami primőr svéd termés (olcsóbb mint Magyarországon) és nem olcsó spanyol import. Egész évben lehet kapni. A gyümölcsöt olykor csak tejszínhabbal fogyasztják, vagy tortát készítenek belőle, piskótaalapon. De számtalan más epres recepttel rukkolnak ki ilyenkor a női és receptmagazinok.

A svédek szerint csak a hazai epernek van igazán jó íze. Az ügyes kereskedők ezt a vélekedést ki is használják, és minden évben megpróbálkoznak holland vagy lengyel terméket svéd gyanánt eladni. Sokan rebarbara pitét is szoktak sütni vanília szósszal, valamint eper parfét.

Az elegáns szállodákban és éttermekben már hetek óta készülnek a séfek az ünnepi menüre, ami ilyenkor jellemzően nem svédasztalos, hanem fine dining menüs, és sokszor fúziós. A legelegánsabb stockholmi étterem, az Operapince menülapja – amely persze évenként, szezononként változik – is erről a trendről árulkodik.

Elengedhetetlen a gyenge kávé, amelyet azért isznak késő este is, literszámra, hogy ébren várják a szinte le sem nyugvó napfelkeltét. De a nap bármely órájában és napján szintén ennyi fogy.

Egyébként szinte nincs olyan olyan svéd film vagy regény, amelynek ne lenne Szent Iván-éjkor játszódó jelenete. Ennek az is az oka, hogy ilyenkor még a távolabbi rokonok is találkoznak.

A mulatozást gyakran végre kimondott konfliktusok szakítják meg.

A Netflixen most is fut egy film – címe: Midsommar –, amelynek a nagyszerű Pernilla August a főszereplője, aki a Young Royals sorozatban a királynőt játszotta.

A Világjáró többi cikkét itt olvashatják.