Emlékeznek még arra a gigantikus ovális asztalra, amelynél Vlagyimir Putyin tavaly február elején – néhány héttel az ukrajnai offenzíva kezdete előtt – csuklóztatta Orbán Viktor miniszterelnököt, Emmanuel Macron francia elnököt és Olaf Scholz német kancellárt? A képek akkor bejárták a világsajtót, és mindenki azt találgatta, hogy vajon mi lehet az üzenete ennek a méretes bútordarabnak.
Azt persze már akkor tudni lehetett, hogy van a Kremlben ennél szerényebb asztal is. Argentína elnökét, Alberto Fernándezt például már akkor egy kis asztalnál üdvözölte az orosz elnök, és ugyanennél fogadta tegnap a háromnapos látogatásra Moszkvába érkezett kínai elnököt, Hszi Csin-pinget is. Íme:
Nem kell nagy Columbónak lenni ahhoz, hogy rájöjjünk, Putyin nem véletlenszerűen váltogatja az asztalait a külföldi állam- és kormányfők fogadásakor. Az EU- és NATO-tagországok vezetőinek – és ilyen szempontból egy kalapba tartozik Orbán Viktor, Emmanuel Macron és Olaf Scholz – hosszú asztal jár az erő- és a tekintélydemonstráció jegyében. Ez itt Moszkva, én Vlagyimir bácsi vagyok, és itt az van, amit én akarok.
A baráti országok vezetőit – és most ide tartozik Kína is, amelynek segítsége jelen helyzetben különösen fontos Oroszország számára – viszont közel engedi magához a Kreml ura: parányi, meghitt asztalhoz ülteti őket, amely alkalmas egy rövid smúzolásra. Rájuk mosolyog, érezteti velük, hogy szívesen látott vendégek – lásd a fenti képet.
Hát így működik a putyini asztaldiplomácia.
Három tényező is óvatosságra int. 
