Grönland a turizmusban bízik, és köszöni a reklámot Trumpnak

A Trump-féle, botrányba fulladt megszállási terv zűrös időszakot eredményezett Grönland életében. Ugyanakkor soha nem tapasztalt érdeklődés mutatkozik a világ legnagyobb szigete iránt, amely, ezt meglovagolva, a turizmus révén szeretné fejleszteni gazdaságát. Bizonyára sokan látogatnának ide, hiszen a jég birodalma egzotikusabb sok világjárónak, mint például Bali vagy Marokkó.

Az sem tántorít el sokakat, hogy a tél itt októbertől márciusig tart, ez idő alatt a Nap az északi területen hónapokig nem emelkedik a láthatár fölé, vagyis egész nap sötét van. Délen a hőmérséklet mínusz 20 Celsius-fok  körül alakul, északon mínusz 40 Celsius-fok is lehet, ez akár hetekig tarthat. Májustól július közepéig a sarkkörön túl a Nap sosem nyugszik le.

Ha a globális felmelegedés miatt a Grönland nyugati részét borító jég egy része elolvadna, a világtengerek szintje 30 év alatt négy méterrel lenne magasabb, és New Yorkot ugyanúgy elöntenék, mint Londont vagy Koppenhágát.

Fókuszban a turizmus 

A Vagabond című svéd lap munkatársai a közelmúltban nem elsősorban turisztikai céllal utaztak oda, hanem azért, hogy elbeszélgessenek a politikusokkal és a helyi lakosokkal, és meghallgassák véleményüket a jelenlegi helyzetről és a jövőről.

Mint kiderült, a grönlandiak a turizmust tekintik a fejlődés zálogának.

Grönland olyan meglepetésekkel szolgál, amelyek a világon sehol másutt nincsenek. Például nem léteznek autóutak, legfeljebb egy-egy kisvároson belül, hosszabb távon az emberek hajóval vagy repülőgéppel közlekednek. Azt is nehéz felfogni, hogy a sziget területe közös tulajdonban van: a ház, amiben lakik egy-egy család, az övéké, de a telek nem. Ez még a „bennszülött” világ hagyatéka.

Azt, hogy miképpen élnek a törzslakosok, többnyire az ott dolgozó európaiak és amerikaiak elbeszéléséből ismerjük. Ráérős élet ez, ahol az egyik kulcsszó, az imaqa, vagyis a talán. Ennek az is az oka, hogy a nagy viharok miatt van, aki több napra a főváros, Nuuk repterén ragad, vagy valamelyik kisebb faluban. A lakosok 88 százaléka inuit, de az igazi „őslakosok” a jegesmedvék, jéghegyek, bálnák. Látni több helyütt hó alól előbukkanó, ősi viking maradványokat is.

Hagyomány és modernitás

A házak felemás képet mutatnak, némelyik csak lerobbant kunyhó, graffitikkel és rogyadozó erkéllyel – ahogy a vagabond.se cikkírója fogalmaz –, míg a lejtőkön felfelé kúszó színes házak, különösen Qaqortoq-ban, meseszép látványt nyújtanak.

Hajdanán minden színnek megvolt a maga szimbolikus és gyakorlati jelentése, melyek a társadalmi élet különböző funkcióit jelezték, például a piros a templomokat, iskolákat és a tanárokat, a sárga a kórházakat és az egészségügyi személyzet lakásait, a kék pedig a halászati üzemeket és halfeldolgozókat. Néhány színkód még mindig él. 

Grönland fővárosát a kontrasztok jellemzik: fine dining étterem, hatalmas halak feltrancsírozva a halpiac standjain, amelyeket ősi dalokat dudorászó inuit asszonyok kínálnak – a Kulturhuset kávézóban viszont profi barista szolgálja fel a kávét.

Aki ide vetődik, mint nem grönlandi őslakos, nyelveket beszél és megjárta Európát, Ausztráliát vagy Amerikát, hamar nagy karriert csinálhat. Erre is hoz példát a lap. A már miniszteri posztokat is betöltött hölgy, a dán-inuit származású Maliina Abelsen ma nagyvállalatok és szervezetek igazgatótanácsainak a tagja.

A függetlenség kétoldalú dolog  

Amikor Donald Trump Jr. 2025 tavaszán egy rövid látogatásra odarepült, Maliina elmondása szerint „a saját szemével látta, hogyan osztogattak az amerikaiak MAGA – Make America Great Again – feliratú sapkákat és százdolláros bankjegyeket annak fejében, hogy az emberek feltegyék azokat a fejükre.” Ilyen könnyű lenne megvenni a grönlandi embereket – gondolta akkor a Trump-féle USA PR-gépezete. 

Ez egy bohócjellegű show volt, miközben az emberek féltek. Mindenki azon tűnődött, mi fog történni ezután – emlékszik vissza Maliina. 

Ezek az események egyfajta ébresztőként hatottak Dánia és az egész világ számára. Hirtelen kezdték komolyan venni Grönlandot.

Az persze tény, hogy bármennyire is büszke valaki arra, hogy inuit, azaz bennszülött, nem fog boldogulni, ha nem dán nyelvű iskolába jár, ahol persze angolul is tanul. Más kérdés, hogy a helyi kultúra, a nyelv és a hagyományok ma már részei a nemzeti büszkeségnek.

Grönlandon a függetlenség szele fúj, mégha 2009 óta már amúgy is nagyobb önrendelkezési joggal bír, mint korábban. Ugyanakkor a függetlenség a helyiek szerint is kétoldalú dolog.

Nem szabad elfelejteni, hogy egy sziget vagyunk a semmi közepén, 56 ezer lakossal. Együtt kell működnünk másokkal és valami nagyobbnak a részévé válnunk – mondja Maliina.

Grönland jövőbeni turisztikai sikerének titka lehet a tényleg egzotikus gasztronómia. A svédasztalokon többnyire húsz fogás – főleg hal, kagyló, bálnahús és bárány – található. De azért is rajonganának sznob amerikai gasztrobbloggerek, ha megkóstolnák a narvál kemény bőrét, amely olyan, mint a keserű gumi, de állíítólag jó C-vitamin forrás, ami itt fontos.

Jó reklám a Trump-fenyegetés

A svéd újságírók meglátogatták a sziget volt miniszterelnökét, Aleqa Hammondot is, akinek politikai karrierjét ellentmondások övezik. Aleqa a függetlenség határozott szószólója, és nem finomkodik a szavaival, sem Dániával, sem az Egyesült Államokkal kapcsolatban. 

De egy dolgot mégis megköszön Trumpnak, nem szépítgetve a véleményét: „Annak az idiótának köszönhetően most nagyon népszerűek vagyunk!” (Ezzel az amerikai elnök fenyegetésére utalt, miszerint az Egyesült Államok – így vagy úgy – meg fogja szerezni Grönlandot.)    

Grönland, óriási tömegű ásványkincsekkel, jelentős halászati iparral és vízenergiával rendelkezik. Mégis, amiben leginkább bíznak, az a turizmus. Ennek bevétele egy idő után önmagában képes lenne pótolni a közel négymilliárd dán koronás dán éves hozzájárulást. 

A turizmusban hatalmas potenciál rejlik. De nem szabad tömegturizmust folytatnunk, nem akarunk Izlandhoz hasonlóvá válni. Ehelyett azokat kell idevonzanunk, akik meg tudják fizetni ezeket a túrákat – vázolta a volt miniszterelnök a turisztikai stratégiát.

Az infrastruktúra kiépítése még várat magára, de több területen már történt előrelépés. 2025-ben az SAS skandináv légitársaság több mint 20 év szünet után újraindította a közvetlen járatokat Koppenhága és Nuuk között, idén pedig további két nemzetközi repülőtér nyílik meg Qaqortoqban és Ilulissatban. 

Világörökség és Martini jégkockával  

A legtöbb turista eddig is főleg a Disko-öbölben található Ilulissatba tartott, hogy jéghegyeket nézzen és kutyaszánozásra induljon. Már maga az Ilulissat név is „jéghegyet” jelent. Mindenkinek elállt a lélegzete a fantasztikus formájú úszó jégképződményektől, amelyeket hajóval is meg lehet tekinteni. A legfőbb attrakciók az állatok. A jegesmedvék minden tavasszal követik az óceáni áramlatokat – és a fókákat – dél felé.

Grönland, mint a nevéből kitűnik, nem mindig hófödte, a nyári hónapokban kifejezetten zöld. A világ legnagyobb szigetén öt UNESCO által védett világörökségi helyszín található.

A hajók fedélzetén bizonyára élveznék az amerikai vagy angol turisták, hogy négyezer éves jégkockák csilingelnek a martinis poharaikban. A jeges szárazföldön, a régi légibázis falujában, Narsarsuagban pedig megkóstolnák a helyi Qajaq sört.