A fallal körülvett térségben kínai kereskedőházak működnek, 200 üzlettel, némelyik csak kereskedőket szolgál ki, de van itt 70 ezer négyzetméternyi raktár és 18 étterem is. A Monori Center kft-ként működik, melynek marketing menedzsere, Henry Qu várt a bejáratnál.
A két nép „hétköznapi” kapcsolatáról nem sokat tudunk, jóllehet Kína nap, mint nap szerepel a politikai hírekben, mint a világ egyik legnagyobb hatalma. Magyarországon több mint 30 éve élnek kínaiak, sok ezren már itt születtek, és tökéletesen beszélnek magyarul. Számukat még Nádasi Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-kínai tagozatának elnöke, egyetemi docens, sem tudja pontosan megbecsülni.
A magyaros fogások köreikben nem népszerűek
Abban minden jelenlévő egyetértett - Dr. Rátz Tamara, a Kodolányi János egyetem turizmus tanszékének vezetője is – hogy a kínai turisták beutaztatása óriási üzlet. Bár a hatalmas ország teljes területén nehéz aktív marketing politikát folytatni, érdemes tanulmányozni életmódjukat, ünnepeiket, vendégként való kívánságaikat.
Megéri, ugyanis a kínaiak a korábbi gyakorlattal ellentétben nem egy-két napra érkeznek, hanem a jövőben monodesztinációként tekinthetnek Magyarországra, hosszabb ideig is itt tartózkodhatnak, és költenek is jócskán. Jobban kellene ügyelni arra, hogy mivel kínálják őket a szállodákban, mert a hagyományos magyar ételeket nem igen fogyasztják.
A kisebb városokban is érdemes népszerűsíteni Magyarországot
Nádasi Tamás arról is beszélt, miként tudják segíteni azokat a magyar vállalkozókat, akik Kínában kívánnak befektetni. A kínaiak – bár nekünk ez furcsa - távoli rokonként tekintenek ránk; hiszik, hogy a magyar népvándorlás az ujgur területükről indult. Sokan hallottak Bartók, Kodály és Liszt zenéjéről is.
A koronavírus miatti határlezárás minden téren visszaesést okozott a hatalmas ázsiai országban, most azonban újból kinyílt számukra a világ, és ebből jó lenne profitálni. Ha csak kisebb városokban erősítjük a jelenlétet, akkor is 10 millió emberhez szólunk. A nyitás erőteljes közlekedési fejlődést inspirált, mind a gyorsvasutak, mind a belföldi légijáratok és az autópálya építés terén. Digitális fejlődés terén is a világ vezető államai közé tartozik Kína.
Ha 200 millió ember elindul
Érdemes tanulmányozni a hazai szakembereknek az ottani turisztikai szokásokat. A belföldi turizmus a nagy ünnepekre koncentrálódik, a holdújév ezek között a legkiemelkedőbb. Évente fél Kína indul ilyenkor útnak. Egy jelentős réteg ma már egy évben 2-3 alkalommal útra kel, üdülni a közeli országokba, vagy éppen Makaóra, a szerencsejátékok helyszínére igyekeznek. Esetleg bevásárlóturizmus a céljuk. A közeljövőben évi 200 millió külföldre utazó kínai turistával számolnak.
Kínán belül jelentős számúak a rokonlátogatások, amelyekhez ma már a korszerű belföldi repülőjáratokat veszik igénybe. Vonzerőnek számítanak többek között a szent helyek, az agyagkatonák, a természeti látnivalók, mint például a Li-folyó Dél-Kínában, amely több mint 2000 méterrel a tengerszint felett, őstenger-maradvány sziklák között folyik.
A magyar fürdőkultúrából tanulhatnak
Mit tudna nyújtani a magyar turizmus a kínai kollégáknak? Például tapasztalatot a tekintetben, miként lehetne ötvözni a hagyományos kínai gyógyászatot a magyar fürdőkultúrával. Kínában még nincs olyan magas szintű fürdőkultúra, mint nálunk, pedig gyógyvizekben ott sem szűkölködnek.
A kőbányai kínai negyedbe látogató magyarok többnyire vagy kereskedők, vagy ínyencek, akik meg akarják kóstolni az igazi fogásokat. Bár az éttermekben magyarul – vagy éppen angolul - is ki vannak írva a fogások nevei, a kínai betűk jelzik, hogy ide elsősorban a helybélieket várják.
A Monori Centerbe sokan azért látogatnak el – vendéglátósok is – hogy beszerezzenek ritka fűszereket, alapanyagokat, nagyobb kiszerelésben. Olyanokat, amelyeket, mondjuk nem Németországból, hoznak be Magyarországra, hanem autentikus forrásból származnak.
Milyen a palacsinta, ha kínai?
A magyarországi kínai éttermek legtöbbje persze alkalmazkodott a magyar konyhai ízléshez, mint ahogy ez jellemző minden országra, ahol megtelepednek. De érdekes volt megkóstolni az eddig még sehol nem látott kínai palacsintát, amely inkább egy vastag, kiadós, rétegezett omlett.
A pekingi kacsa pedig mindig meglepi azt, aki eddig még nem kóstolta, ugyanis ehhez a szinte teljesen fűszermentes, bőrével együtt sütött kacsának csak a mellét használják fel, persze azért nem dobják ki a többi részét sem.
Szilvából, gabonából erjesztenek szeszes italt
Érdekes volt látni, hogy mennyiféle kínai pálinka, likőr és más szereszes ital is kapható itt, no ne gondoljunk valamiféle olcsó kontyalávalóra: 35-40 ezer forintba kerül egy-egy üveg, méregerős gabonapálinka.
A likőrnek számító, szilvából párolt édes italokról nehéz volt eldönteni, hogy aperitifnek vagy inkább digestive-nek valók-e. Xianbo Huang, a kereskedelmi cég vezetője szerint egyre élénkebb az érdeklődés Magyarországon a valódi kínai szeszesitalok iránt.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
