A magyarok utazási kedve sokat javult 2022-ben az azt megelőző két pandémia sújtotta év után, ám a 2019-es forgalomtól még messze elmarad. A magyar állampolgárok 2022-ben 18 millió alkalommal utaztak külföldre, 36 százalékkal többször, mint 2021-ben –, ugyanakkor ez még mindig 28 százalékkal elmarad a 2019-től - derül ki a K&H hivatalos adatokon alapuló összeállításából, amely a tavasz beköszöntével érezhetően élénkülő turizmus mellett az utasbiztosítási piacra is kitekintést ad.
Ezermilliárdos kiadás
A magyarok kiutazásainál látható tavalyi bővülést főként a többnapos, szabadidős célú utazások eredményezték. A külföldre utazó magyarok 1075 milliárd forintot költöttek el, amely duplája volt az előző évi kiadásoknak.
Ez az összeg meghaladja a 2019-es közel 970 milliárd forintos költést, amiben szerepet kap az, hogy hároméves távlatban jelentősen emelkedtek az árak világszerte, így Európában is.
A hivatalos számok szerint 1000 milliárd forint nagyságrendű összeget költöttek el a magyarok külföldön nyaralásra.
Az utazás és üdülés költségeihez képest azonban elenyésző díjjal érhetőek el az utasbiztosítások, amelyek védelmet nyújtanak, ha bekövetkezik a baj külföldön. Előfordulhat például, hogy ellopják a poggyászt, elvesznek az iratok, vagy sérülés, betegség miatt orvoshoz kell fordulni, de számos más problémával is szembesülhetnek a pihenni vágyók. Már a pandémia előtt is tudatosak voltak a magyar utazók: az utasbiztosítás megkötése egyre inkább beépül a köztudatba.
A K&H-nál tavaly megkötött közel ötvenezer egyéni utasbiztosítás száma 217 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, azaz több mint dupla annyi utasbiztosítás köttetett.
Ugyanakkor 2019-hez képest még 18 százalékkal elmaradt az utasbiztosítások száma. A biztonság egy-egy utazás költségeihez képest elenyésző kiadást jelent. A K&H-nál az utasbiztosítások átlagos díja tavaly alig haladta meg a 7 ezer forintot, ami lényegében stagnálást jelent az előző évekhez képest. A pénzintézet közölte azt is, hogy a betegség és a baleset a leggyakoribb utasbiztosítási káresemény. Ezek költségei külföldön meglepően magasak lehetnek: volt példa arra, hogy egy thaiföldi utazás során a két utazó gyomorrontást kapott, a orvosi kezelés költsége pedig közel 1,5 millió forintos tételt jelentett volna biztosítás nélkül.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
