Tudta, hogy a szomszédunkban lesz az európai Yellowstone park?

Az Európa legnagyobb erdős nemzeti parkjának létrehozásáról szóló projekt célja nem kevesebb, mint 200 ezer hektárnyi vadon védelme, valamint az ökoturizmus fellendítése Románia egy különleges részén. Talán nincs is mit csodálkozni ezen, hiszen Erdély, a Kárpátok déli peremén fekvő területe Európa úgymond "legvadabb" helyei közé tartozik.

Barnamedvék, farkasok és hiúzok kóborolnak a Fogarasi havasok erdős domboldalain, bölényeket pedig 200 éves kihagyás után nemrégiben telepített be újra a Conversation Carpathia Alapítvány (FCC). Az alapítvány ambíciója egyébként nem kicsi: céljuk a kontinens legnagyobb erdős nemzeti parkjának, azaz egy európai Yellowstone létrehozása. Az alapítvány projektjét, a Fogarasi Nemzeti Park tervét novemberben Bambi Awardson díjjal ismerték el a „Mi Földünk” kategóriában.

„Az ötlet egy olyan park létrehozása, amely nemcsak az erdőket és a vadon élő állatokat védi, hanem a helyi közösségeket is támogatja az ökoturizmussal és a természetazonos vállalkozásokkal” – mondja Răzvan Dumitrache túravezető.

Románia több mint 6 millió hektár erdővel rendelkezik, amelynek jelentős része még mindig „szűz”, rengeteg település nélküli területtel, amelyből az illegális fakitermelés hatalmas erdőterületeket irtott ki, és a pusztításnak sajnos még nincs vége. Ugyanis 2005-től Romániában a korábban államosított erdőket magánszemélyeknek adták vissza, akkor kezdődtek a fakivágások, súlyosan veszélyeztetve ezzel a Kárpátok ökoszisztémáját.

Pedig a vadon aggasztó ütemben tűnik el világszerte. Európa felszínének kevesebb mint 2 százaléka van még eredeti állapotában.

Az FCC biológus alapítói, Christoph és Barbara Promberger, valamint egy természetvédőkből álló csapat 2009 óta gyűjt adományokat a fakitermelés leállítása érdekében, hogy erdőterületeket vásárolhassanak meg az újrafásítás érdekében, hogy aztán ezeket a földbirtokokat nemzeti park formájában visszadhassák köztulajdonba. Ez pedig igencsak hasonló természetvédelmi modell, mint a dél-amerikai Tompkins-projekt, hogy egy hatalmas parkot hozzanak létre, amely „elég nagy ahhoz, hogy jelentős számú nagyragadozót eltartson, és lehetővé tegye az evolúciós folyamatok kibontakozását”.

A nagyívű tervre vállalkozók eddig 26 900 hektár erdőt és gyepterületet vásároltak és tettek védetté, és több mint 4 millió facsemetét ültettek el. Az FCC járőrei jelenleg 75 ezer hektáron járőröznek, sőt, a fakitermelés leállítására kijelölt szomszédos erdőkben is feltűnnek. 

Egy másik innovatív lépésként 78 ezer hektáron vadászati ​​jogokat vásároltak, hogy megvédjék a vadon élő állatokat a trófeavadászoktól.

A terv része a helyi közösségek bevonása és munkahelyek biztosítása is, hogy lassacskán még több látogatót vonzzanak be a térségbe. A cikk írója részt vett egy vezetett túrán, és olyan különleges rejtekhelyeken kirándult, ahol vadon élő állatokat is megfigyelhetett.  

„Néhány friss és hatalmas medvenyom mellett haladunk el, és izgalmas, hogy bármelyik sarkon találkozhatunk vadon élő állattal. A táj lüktet az energiától, s miközben kétségbeesetten várom, hogy közelről láthassak egy medvét, addig imádkozom is, hogy ne így legyen” – számolt be Jane Dunford az élményeiről, aki az első szállásán, egy kempingben, 360 fokos kilátással rendelkező felújított hegyi kunyhóban kap helyet.  

Másnap az 1200 méteres Bunea búvóhelyhez kirándultak, ahol a fából készült, komfortosan berendezett menedékházuk egy tóra nézett, és a hatalmas, hangszigetelt ablakokból mindent látott.

„Ahogy leszállt az éj, mozgás támadt a tisztáson. Elbűvölt, ahogy egy fiatal nőstény barnamedve megállt, begurult a fűbe, majd egy fához dörgölődzött” – emlékszik vissza.

Polentából és erdei gombából készült vacsorájuk után a telihold fényénél figyelték az éjszakát, és várakozásuk meghozta a gyümölcsét, megjelent egy nagytestű medve. A menedékház vendégkönyve arról árulkodik, hogy mindez egyáltalán nem szokatlan: számtalan medve-, vaddisznó- és gímszarvas-megfigyelést rögzítettek már. Hajnalban aztán egy új nőstény medvére ébredt, aki élelem után kutatott nem messze tőle.

Aztán kisvártatva ő is útra kel a túravezetővel, ahol az öreg bükkösökből álló erdőben mindenhol a vadállatok mozgásának jelei voltak láthatók. Túravezetője azt is megmutatta, hogy a folyó túloldalán a hatalmas csupasz földdarab fáit illegálisan vágta ki egy politikus, s az alapítvány ezek után vásárolta meg a földet, ahol már folyamatban van az újrafásítás.

Az FCC turisztikai kínálatában a búvóhelyeken kívül az 500 hektáros Cobor Biodiversity Farm is szerepel, Brassótól másfél órányira, ahol direkt megállították az időt.

Lovakat és szekereket használnak, az asszonyok kaszával dolgoznak a földeken. A felújított parasztházakban 23 fő elszállásolására van lehetőség, a látogatók pedig bejárhatják a farmot, ahol a magyar szürkemarha és a lovak egy regeneratív gazdálkodási projekt részei. De erdélyi juhászkutyákat is tenyésztenek itt a helyi gazdáknak és pásztoroknak a medvék és a farkasok támadásai ellen. 

A nem mindennapi kirándulás következő állomása Nucșoara falu a hegyekben, Erdély, s egyben Románia legmagasabb csúcsán. Jane Dunford túravezetője azt meséli, hogy itt, a rendkívüli ősi bükkerdőkben bújtak meg az utolsó partizán antikommunista közösségek. A helyi polgármester viszont arra inspirálta az FCC-t, hogy a közelmúltban elindítsanak itt egy „fogadj örökbe egy bükkfát” kampányt. A finanszírozók dönthetnek úgy, hogy a weboldalon QR-kóddal mesélik el a fákon történeteiket, a befolyt pénzt pedig a fák védelmére, az infrastruktúra fejlesztésére fordítják.

A helyi közösségek bevonása és annak bemutatása, hogy a természet védelme alternatív bevételi forrásokat biztosíthat, kulcsfontosságú egy új nemzeti park sikeréhez. 

Amellett, hogy a vadőröktől a faültetőkig munkalehetőséget biztosítanak, az FCC egy „élelmiszer-központot” is létrehozott a helyi kistermelők számára, ahol áruikat értékesíthetik. Így a vendégek itt-tartózkodásuk alatt ízletes sajtokat, zakuszkákat (például padlizsánkrémet), lekvárokat és mézet kóstolhatnak és vásárolhatnak.

A Cobor Farm rendszeresen szervez rendezvényeket, nyáron megtartották az első fesztiváljukat is, de a cikkíró épp belefut a negyedszerre megrendezett, ingyenes Fogarasi Fesztiválba a nagyszebeni Porumbacu de Susban. A megkapó hegyvidék látványa, a workshopok, a helyi ételek és a nagyszerű élőzene forgatagában pedig arra gondol: az ilyen erdélyi események összecsengenek az FCC nagyszerű víziójával. Azaz hiába telhet az új park megvalósítása évtizedekbe – de olyan hiánytpótló vállalkozás, amire az embereknek nagy szükség van.