A két képviselő a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslathoz nyújtott be módosító javaslatot. Fónagy János egyben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, Völner Pál pedig ugyanezen tárca infrastruktúráért felelős államtitkára. A törvényjavaslat eredeti szövege szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló részére a munkába járáshoz a közszolgáltatásban részt vevő helyközi mellett a helyi közlekedési eszköz igénybevételéhez szükséges bérlet vagy menetjegy árának legalább 86 százalékát is.
Mi lesz, ha jön az egységes jegy- és bérletrendszer?
A két képviselő indoklásként leírja: a módosítás hatására az idén a munkáltatói költségtérítés szabályai nem változnak, miközben a törvényjavaslatban szereplő egységes jegy- és bérletrendszer bevezetése esetén az érintettek bevonásával lehetőség nyílik a munkáltatói költségtérítés rendszerének átfogó felülvizsgálatára.
Alaposan megnőhetnek a munkáltatók költségei
Korábban a munkaadók úgy ítélték meg, hogy a legalább 86 százalékos költségtérítéssel rájuk terhelik a közlekedési társaságok finanszírozásának gondjait, s akár egymillió munkavállaló utazási költségeit kell átvállalniuk azzal, hogy a közösségi közlekedés igénybevétele esetén a helyközi mellett a helyi járatokon történő utazás költségeit is fizetniük kell. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára korábban elmondta, ha a munkáltatóknak a dolgozók helyi közlekedési költségeinek 86 százalékát is fizetniük kell, akkor ez például egy budapesti, vagy a fővárosba dolgozni járó munkavállaló esetében évi 100 ezer forintos többletköltséget is jelenthet, de más nagyvárosokban is pluszterhet jelent a munkaadóknak.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
