Az Ericsson ConsumerLab „Változások előtt” című jelentést tett közzé a magyarországi okostelefon-felhasználói szokásokról és magatartásról. Magyarországot 3 régióra osztva (Kelet-, Nyugat- és Közép-Magyarország), a tanulmány 3,1 millió fogyasztó véleményéről nyújt átfogó mintát.
A jelentés elemzi a magyar okostelefon-felhasználói szokásokat, és összeveti azokat több nyugat-európai országban az okostelefonnal is rendelkező internet-felhasználókra jellemző magatartással.
Nagyon durván emelkedett az arány
Részletesen kitér arra is, hogyan változtatja meg az összekapcsolt eszközökhöz és online szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés a fogyasztók életmódját és munkáját. 2012 és 2014 között az interneten ténylegesen böngésző magyarországi okostelefon-felhasználók aránya 90 százalékkal, míg a közösségi hálózatok használata 41 százalékkal nőtt.
Az elküldött e-mail üzenetek száma 96 százalékkal, a videó-megtekintéseké 16 százalékkal nőtt. A magyar fogyasztók a felsorolt internetes tevékenységekben való részvétele nagyon hasonló képet mutat a nyugat-európai fogyasztóknál tapasztaltakhoz.
Hihetetlen mértékben nőtt az összekapcsolt eszközökhöz való hozzáférés, ezért a magyarok minden korábbinál több digitális szolgáltatást használnak. A táblagépek elterjedtsége 2012 és 2014 között 10 százalékkal nőtt, és a fogyasztók további 11 százaléka tervezi táblagép beszerzését a közeljövőben. Az online szolgáltatásokkal eltöltött teljes idő 20 százaléka esik a tablet-felhasználókra.
Végre készen állunk a Netflixre is
A különféle okos és összekapcsolt eszközök egyre növekvő elterjedtségének eredményeképpen a magyarországi okostelefon-felhasználók 33 százaléka számára fontos, hogy otthonról is rendelkezzenek internet-eléréssel, és 25 százalékuk kíván előfizetni valamilyen streaming zenei/videó szolgáltatásra.
Lépnie kell a szolgáltatónak
A magyar fogyasztók olyannyira magukévá tették a digitális életstílust, hogy úgy tűnik, a piac nem is képes lépést tartani az elvárásaikkal. Bár a magyar fogyasztók a különféle szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségének mértéke csaknem azonos a Nyugat-Európában mért szintekkel, az ár/érték arányt és a támogató szolgáltatásokat illetően jelentősen csökken az elégedettségi arány.
Míg például a nyugat-európai felhasználók több mint 50 százaléka elégedett a mobil szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások ár/érték arányával és a támogató szolgáltatásokkal, a magyar fogyasztóknak csupán 34 és 41 százaléka elégedett az ár/érték aránnyal, illetve a támogató szolgáltatásokkal.
A fenti két paraméterhez kapcsolódó alacsony elégedettségi mutatók a szolgáltatóváltási hajlandóságot illetően is megmutatkoznak. A fogyasztók 68 százaléka például szívesen váltana szolgáltatót jelenlegi csomagjuk és az abban forgalmazott adatmennyiségek nem megfelelő ára miatt.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
