|
| Warren Buffet és hű bendzsója. Forrás: Flickr |
Az amerikai hedge fund-ok portfólióját negyedévente kell közzétenni, most is lejár egy ilyen határidő, ami remek alkalom arra, hogy megtudjuk, mibe fektetnek a világ legzseniálisabb befektetői, gurui. Hétfőn a Pünkösdöt nem ünneplő észak-amerikai részvénypiacon futótűzként terjedt a hír, hogy Warren Buffett, az egyik ilyen élő legenda és jelenleg a világ harmadik leggazdagabb embere Apple-részvényt vásárolt. (Itt a Bloomberg milliárdos-listája.)
Nem is keveset, mintegy egymilliárd dollár értékűt, legalábbis félév végén 1,07 milliárd dolláron tartották nyilván a csomagot, ami azonban pénteki árfolyamon már csak 900 milliót ért. Az Apple ugyanismostanában kőként zuhant a mobilpiac zsugorodása és a növekedési kilátásai körüli kétségek miatt. A hírre azonban hétfő este négy százalékkal ment fel a részvény. Sokan úgy vélik, nagyon jó jel, ha a guru, aki egyébként nagyon óvatos szokott lenni a technológiai papírokkal, bízik az almás gyártó jövőjében, termékvonalában.
Légy mohó, amikor mások félnek
Buffett saját tanácsának megfelelően járt el, és akkor vásárolt Apple-t – akkor lett mohó –, amikor mások megijedtek tőle – írta a Marketwatch. (Az eredeti mondás: "félj, amikor mások mohók, és légy mohó, amikor mások félnek".) Buffett egyébként a Yahoo-val kapcsolatban is nyilatkozott, amiből az derült ki, hogy segítene a szenvedő cég felvásárlásához Dan Gilbertnek likviditást teremteni, ha megfelelő garanciákat kap – de részesedést nem vásárolna a Yahooban. Buffett cége növelte részesedését az IBM-ben is, amely a másik, régebbi technológiai befektetése, eladta viszont az AT&T telefontársaság papírjait.
Míg Buffett befektetéseinek zöme változatlan maradt – a milliárdos híresen hosszú távú befektető –, addig Soros György alapja alaposan átrendezte a portfólióját, 37 százalékkal csökkentette részvényeinek mennyiségét a Bloomberg szerint. Soros az utóbbi hónapokban nagyon borúlátóan nyilatkozott a világgazdaságról, főleg Kínáról, amelytől kemény összeomlást vár, sőt a szituációt 2008-hoz hasonlítgatja.
Válságálló befektetés az arany
Soros alapja duplájára növelte az S&P 500 indexre szóló eladási opcióit, azaz eső részvényárakra számít – derül ki a The Wall Street Journal írásából. Vagy pedig meglevő részvénypozícióit akarja védeni egy általános részvénypiaci lejtmenet ellen. Ezzel párhuzamosan jelentős összeget fektetett a világ egyik legjelentősebb aranybánya-cégébe, a Barrick Goldba, és vételi opciókat vásárolt egy arany-ETF-re is, amik szintén válságálló befektetések.
Soros vállalkozása – melynek operatív teendőitől az idős milliárdos évekkel ezelőtt visszavonult – egyes utazással kapcsolatos cégekben (TripAdvisor, Expedia) és légitársaságokban csökkentette részesedését. Jelentős részesedéseket épített le a nyersanyagszektorral kapcsolatos vállalkozásokban is, ami nyilván egyelőre hibának bizonyult, hiszen a nyersanyagok március vége óta rengeteget emelkedtek.
Az aranynak nincs hozadéka, csak most
Összességében 6,1 milliárd dollárról 4,1 milliárd dollárra csökkentek a részvénybefektetései, bár az írás megjegyzi, hogy ezen kívül nagy tőkét tartanak más vagyonkezelőknél (alapokban, hedge fundokban) is. (Erről itt írtunk.) Soros is vett egy keveset az Apple és a Yahoo papírjaiból, eladta viszont az Alibaba internetes áruházban levő pozícióját és egy lőszergyártó részvényeit (Vista Outdoor).
Soros egykori vezető stratégiája, Stan Druckenmiller szintén long aranyból – tudósított a Bloomberg. Nemrég nyilatkozott is arról, hogy az arany a legjobb védelem a központi bankok abszurd nullakamat-politikája ellen. (Korábban az volt az elv, hogy az arany nem kamatozik, nem fizet osztalékot, nem termel nyereséget, ezért hosszú távon nem érdemes tartani. A negatív kamatok világában viszont a nulla kamatozású arany is jobb a biztos veszteségnél.)
Kitáraztak Facebook-ból
Mit tesz isten, Druckenmiller is a Barrick Goldból vásárolt, mint a Soros-alap, nem csoda, hogy az aranybánya-cég részvénye 7,40-ről 18,90 dollárra ment fel december 31-e óta. A munkagépeiről híres Caterpillar papírjait is vásárolta, a Microsoft és a Facebook részvényeiből pedig eladott.
A legalább 100 millió dollárt menedzselő vagyonkezelőknek az USA-ban a negyedév vége után 45 napjuk van arra, hogy jelentést készítsenek portfóliójukról. Ebben azonban nem kell benne lennie a zárt körű részvénytársaságoknak, az USA-n kívüli cégeknek és a készpénzállománynak.
A tagországok tavaly a korábbi évhez képest hét százalékkal több védelmi státuszt biztosítottak. 
