Magyarországon a legalább tíz főt foglalkoztató vállalkozások alig több mint tizede használ mesterséges intelligenciát, miközben sok cégvezető már a ChatGPT kipróbálásától is látványos eredményeket vár. A szakértői tapasztalatok szerint az AI munkahelyi bevezetése gyakran a vállalkozások belső működésén bukik el: a hiányos digitalizáció, a vezetői tévedések és a munkahelyüket féltő dolgozók ellenállása egyaránt akadályozhatja a fejlesztéseket.
A mesterséges intelligencia gyors fejlődése ellenére a magyar vállalkozások jelentős része még csak ismerkedik a technológia lehetőségeivel. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint a legalább tíz főt foglalkoztató hazai cégek mindössze 10,4 százaléka használ mesterséges intelligenciát, ami alig több mint fele a 20 százalékos uniós átlagnak. A technológia alkalmazása azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy a vállalkozás működése hatékonyabbá is vált volna.
Sok vezető ott követi el az első hibát, hogy a ChatGPT vagy valamelyik hasonló chatbot használatát már a mesterséges intelligencia vállalati bevezetésének tekinti. Bár ezek az eszközök gyorsíthatják a levelezést vagy az információgyűjtést, a céges munkafolyamatok automatizálásához ennél jóval többre van szükség.
A ChatGPT önmagában nem oldja meg a cégek problémáit
„A ChatGPT-hez hasonló modellek olyanok, mint egy nagyon okos új kolléga, de a sima chatablak a felhasználót ismeri, nem a konkrét céget és annak belső folyamatait. Ez egy kiváló belépési szint az ismerkedésre, de önmagában még nem jelent vállalati automatizációt, hiszen a manuális munkát ugyanúgy nekünk kell beletennünk” – magyarázta Pál Benedek, a cégre szabott AI-rendszereket fejlesztő veszprémi Nexly társalapítója és vezetője.
A Nexlyt Pál Benedek és társai 17–18 évesen alapították. A kezdetben néhány fős vállalkozás három év alatt hat-hét fős fejlesztőcsapattá bővült, amely a Pannon Egyetemmel is szakmai együttműködést alakított ki.
A valódi automatizációhoz a különböző vállalati rendszereknek együtt kell működniük. Egy AI-megoldás például hozzáférhet az ügyféladatokhoz, feldolgozhatja a beérkező információkat, majd megfelelő jogosultságok mellett elvégezheti a szükséges adminisztrációt. Ehhez azonban rendezett adatbázisokra, egyértelmű szabályokra és megfelelő adatbiztonsági feltételekre van szükség.
Sok magyar vállalkozásnál éppen ezek az alapok hiányoznak. Az adatok különböző táblázatokban találhatók, a programok nem kapcsolódnak egymáshoz, a napi feladatok pontos menetét pedig gyakran kizárólag néhány tapasztalt munkatárs ismeri. Egy ilyen működést nehéz automatizálni, hiszen előbb azt kell tisztázni, hogy valójában hogyan zajlik a munka.
A problémákat jól mutatják a Nexly gyakorlati tapasztalatai is. A csapat több mint 150 magyar vállalkozásnál végzett az AI bevezetésével kapcsolatban felmérést, az általuk kidolgozott AI-cégtesztet pedig közel ezren töltötték ki. A tapasztalatok szerint sok esetben már a folyamatok feltérképezésekor kiderül, hogy a vállalkozásnak először az alapvető digitalizációs hiányosságokat kellene megszüntetnie.
A dolgozók ellenállása is keresztülhúzhatja a vezetők terveit
Az AI-bevezetés egyik legérzékenyebb kérdése a munkavállalók hozzáállása. Miközben a vezetőség hatékonyabb működést és költségmegtakarítást remél, egyes dolgozók attól tarthatnak, hogy az új technológia idővel feleslegessé teszi a munkájukat.
A félelem már a fejlesztések előkészítésekor problémát okozhat. Előfordulhat, hogy a munkatársak visszatartanak fontos információkat, nem működnek együtt a folyamatok feltérképezésében, vagy bizalmatlanul fogadják az új rendszert. Így akár egy műszakilag megfelelően működő fejlesztés is kudarcot vallhat.
„A cégeknél a folyamatok legtöbbször az emberek fejében élnek, amire nem lehet közvetlenül rendszereket kötni. Egyes dolgozók attól tarthatnak, hogy az új technológia idővel feleslegessé teszi a munkájukat. A tapasztalat az, hogy a jól bevezetett automatizáció nem létszámcsökkentéshez vezet, hanem ahhoz, hogy ugyanannyi emberrel jóval nagyobb forgalmat tud kiszolgálni a cég. A sikeres bevezetés kulcsa, hogy a munkavállalókat már a tervezés első pillanatában bevonjuk. Az AI páncél, nem robot, a repetitív adminisztrációt vesszük le a vállukról, nem őket váltjuk ki” – hangsúlyozta Pál Benedek.
A vezetői döntések szintén meghatározók. Gyakori hiba, hogy az ügyvezető saját elképzelései alapján terveztet meg egy rendszert anélkül hogy megkérdezné a napi munkát végző kollégákat. A teszteléskor aztán kiderülhet, hogy a szoftver figyelmen kívül hagy fontos gyakorlati részleteket, és ahelyett, hogy időt takarítana meg, újabb adminisztrációs terheket jelent. A Nexly ezért már a fejlesztések előkészítésekor közvetlenül a dolgozókat kérdezi meg arról, mely feladatokat tartják a leginkább időrablónak vagy feleslegesen ismétlődőnek. Ilyen lehet például az adatok egyeztetése, másolása vagy különböző rendszerek közötti átvitele. Ezek automatizálásával nemcsak idő takarítható meg, hanem a munkavállalók is könnyebben felismerhetik az új technológia előnyeit.
Telefonon dolgozó AI-asszisztensek és személyre szabott megoldások
A mesterséges intelligencia gyakorlati felhasználására az értékesítésben is vannak szemléletes példák. Egy ügyfélkezelő rendszerhez kapcsolódó hangalapú AI-asszisztens telefonon ismertetheti a területi képviselővel a következő partner korábbi rendeléseit, ügyféltörténetét és fontosabb adatait. A találkozó után az értékesítő szóban diktálhatja be az új információkat, amelyeket a rendszer automatikusan rögzíthet.
A hangalapú AI az ügyfélszolgálatok munkájában is szerepet kaphat. Kezelheti például az időpontfoglalásokat, a rendelésekkel kapcsolatos egyszerű kérdéseket vagy a gyakran ismétlődő információkéréseket. Az összetettebb ügyek továbbra is emberi munkatárshoz kerülhetnek. Fontos ugyanakkor, hogy a telefonáló már a beszélgetés elején tudja, hogy a mesterséges intelligenciával kommunikál.
A vállalkozásoknak azt is mérlegelniük kell, hogy kész szoftvert vásároljanak, vagy saját működésükhöz igazított rendszert fejlesszenek.
„Az egyik ügyfelünk úgy írta le, hogy a dobozos szoftver olyan, mint egy konfekció pólóméret: ha nem a cég pontos mérete, akkor hiába próbálják magukra erőltetni, túl kicsi vagy túl nagy lesz, de nem fog stimmelni. Sokszor a céges működést kellene a kész programhoz igazítani, miközben az egyedi rendszerek ma már nem másfél évig és 30 millió forintig tartó beruházások, hanem akár néhány hónap alatt megtérülő fejlesztések” – mondta a szakértő.
Az egyedi fejlesztések megtérülése ugyanakkor a beruházás költségétől és az automatizált feladatoktól is függ. Egy egyszerű adminisztrációs folyamat átalakítása lényegesen kisebb ráfordítást igényelhet, mint több vállalati rendszer összekapcsolása.
A vállalkozások számára az is lényeges kérdés, hogy az elkészült rendszer hosszú távon mennyire marad független az eredeti fejlesztőtől. A Nexly például minden projektet részletes felméréssel indít, az elkészült rendszerekhez dokumentációt készít, a forráskód pedig a megrendelő tulajdonába kerül. Ez lehetővé teszi, hogy a vállalkozás később akár másik fejlesztővel is folytathassa a rendszer üzemeltetését és továbbfejlesztését.
A technológia fejlődésével a vállalati munkaszervezés szemlélete is változhat. Egyre fontosabb kérdéssé válik, hogy az automatizált folyamat mely pontjain szükséges emberi döntés, ellenőrzés vagy jóváhagyás, és mely feladatokat lehet teljes egészében a mesterséges intelligenciára bízni.
A vállalkozások számára ezért az első lépés sok esetben egészen hétköznapi: pontosan fel kell térképezniük, hogyan dolgoznak jelenleg, mely feladatok vesznek el aránytalanul sok időt, és hol okoznak rendszeresen fennakadást a meglévő folyamatok. Csak ezután dönthető el megalapozottan, mely területeken érdemes mesterséges intelligenciát alkalmazni. Erre fejlesztett a Nexly egy ingyenes AI-cégtesztet is.
Csak nem akar beindulni a német gazdaság. 
