Kikre vonatkozik az új nyugtaadat-szolgáltatás?
Szeptember 1-jétől a kézi és a számítógéppel előállított nyugtákról is adatokat kell továbbítani a NAV-nak. Az adatokat a nyugta kibocsátását követő három naptári napon belül, napi összesítésben és adómértékek szerinti bontásban kell beküldeni. Az új feladat elsősorban azoknak jelent változást, akik eddig hagyományos nyugtatömböt vagy számítógépes nyugtázó programot használtak. Az online pénztárgéppel vagy e-pénztárgéppel kiállított bizonylatoknál nincs szükség külön adatszolgáltatásra, ezek adatai ugyanis automatikusan eljutnak az adóhatósághoz.
Érdemes rögtön egy gyakori félreértést is tisztázni: az új kötelezettség nem jelenti azt, hogy mostantól mindenkinek e-nyugtát kell kiállítania. A kézzel vagy számítógépes programmal készített nyugta továbbra is használható, viszont ezek adatairól már elektronikus adatszolgáltatást kell teljesíteni.
Mikor adható számla helyett nyugta?
Nem minden értékesítésről szükséges számlát kiállítani. 900 ezer forintos bruttó értékhatár alatt mentesülhet a vállalkozás a számlaadási kötelezettség alól, ha a vásárló vagy a szolgáltatás igénybevevője nem adóalany – és nem nem adóalany jogi személy –, az ellenértéket legkésőbb a teljesítés napján megfizeti, és nem kér számlát. Ebben az esetben nyugtát kell adni, de természetesen arra is van lehetőség, hogy a vállalkozás nyugta helyett számlát állítson ki. Ez tipikusan azoknál a vállalkozásoknál gyakori, amelyek közvetlenül magánszemélyeket szolgálnak ki, és rendszeresen vannak náluk kisebb értékű, azonnal kifizetett vásárlások vagy szolgáltatások.
A fodrásztól a magántanárig, sokan lehetnek érintettek
Az új szabályozás természetesen nem egyetlen ágazatra koncentrál. Érintettek lehetnek például fodrászok, kozmetikusok, különféle szerelési és javítási szolgáltatást végző vállalkozók, oktatók, edzők és más olyan szolgáltatók, akik magánszemély ügyfeleiknek kézi vagy számítógéppel előállított nyugtát adnak. Nem elég azonban csak azt megnézni, hogy egy vállalkozás szokott-e nyugtát kiállítani. A tevékenységi kör azt is meghatározhatja, milyen módon kell eleget tenni a nyugtaadási kötelezettségnek, bizonyos tevékenységeknél ugyanis pénztárgépet kell használni. Éppen ezért minden vállalkozásnak a saját működéséből érdemes kiindulnia, milyen tevékenységet végez, milyen bizonylatot állít ki jelenleg, valamint az adatok milyen módon jutnak el a NAV-hoz.
Kinek kötelező pénztárgépet használnia?
A pénztárgéphasználati kötelezettséget alapvetően a ténylegesen végzett tevékenység határozza meg. Ebbe a körbe tartoznak többek között egyes kiskereskedelmi üzletek, éttermek, szálláshelyek, taxisok, gyógyszertárak és konditermek. Ezeknél a vállalkozásoknál külön előírások vonatkoznak arra, hogyan teljesíthető a nyugtaadási kötelezettség. Az e-nyugta bevezetése tehát nem jelenti azt, hogy szeptembertől valamennyi vállalkozónak e-pénztárgépet kell beszereznie. Az arra nem kötelezett vállalkozások továbbra is használhatnak kézi nyugtatömböt vagy állíthatnak ki számítógéppel előállított nyugtát.
Ezekben az esetekben viszont az új nyugtaadat-szolgáltatással is számolni kell. A hagyományos nyugtatömb maradhat, de az adminisztráció nem ér véget azzal, hogy a nyugta elkészült és bekerült a tömbbe.
Kézi rögzítés vagy automatizálás?
Az érintett vállalkozások többféleképpen teljesíthetik az új kötelezettséget. A hagyományos nyugtatömb továbbra is használható, ilyenkor azonban össze kell gyűjteni az adott nap adatait, majd a nyugta kibocsátását követő három naptári napon belül elektronikusan rögzíteni kell azokat a NAV KOBAK-portálján. Másik lehetőség az e-pénztárgép, amely e-nyugtát állít ki, és a szükséges adatokat automatikusan továbbítja a NAV felé.
Azoknak a vállalkozásoknak pedig, amelyek nem pénztárgép-kötelesek, kézenfekvő megoldást jelenthet egy olyan nyugtázó program, amely az adatszolgáltatást is elvégzi. A Billingo például tökéletes megoldás lehet, hiszen a számítógéppel előállított nyugta adatait a rendszer gépi kapcsolaton keresztül automatikusan továbbítja a NAV-nak. A vállalkozónak így nem kell ugyanazokat az adatokat külön a KOBAK-portálon is rögzítenie, a beküldés eredménye pedig a Billingo-fiókban megjelenő NAV-státuszból ellenőrizhető.
Fontos, hogy ez nem e-nyugta, a Billingo nem e-pénztárgép, hanem számítógéppel előállított nyugtát készít. A vállalkozó szempontjából azonban az adminisztráció egyik legidőigényesebb része, az adatok NAV felé történő továbbítása így automatizálható.
A három naptári nap miatt nem érdemes halogatni
Az új rendszer egyik legfontosabb eleme a határidő. A nyugtaadatokat a kibocsátást követő három naptári napon belül kell továbbítani, vagyis a hétvége is beleszámít. Egy pénteken kiállított nyugta adatainak például legkésőbb hétfő éjfélig meg kell érkezniük a NAV-hoz. Aki rendszeresen nyugtáz, annál így az adatszolgáltatás is folyamatos adminisztrációs feladattá válhat.
A NAV 2026. december 31-ig nem szab ki bírságot az új kötelezettség hibás vagy elmulasztott teljesítése miatt. Ez azonban nem jelent halasztást, a nyugtaadat-szolgáltatás szeptember 1-jétől már kötelező.
Az átmeneti időszak ezért jó lehetőség arra, hogy a vállalkozások kialakítsák a számukra megfelelő rutint. Aki ragaszkodik a kézi nyugtatömbhöz, annak érdemes az adatok összesítését és beküldését is beépítenie a rendszeres adminisztrációba. Aki viszont ezt a feladatot nem szeretné néhány naponta fejben tartani, annak célszerű olyan megoldást választania, amely a nyugta kiállítása mellett az adatszolgáltatásról is automatikusan gondoskodik.
Megjelent a lista a Független Közmédia Testület honlapján. 
