2010. decemberben az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 0,4 százalék volt, 2009. decemberhez viszonyítva az árak 4,7 százalékkal növekedtek. Tavaly átlagosan 4,9 százalékos volt az infláció az előző évhez képest
2010. decemberben az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 0,4 százalék volt, 2009. decemberhez viszonyítva az árak 4,7 százalékkal növekedtek. Az elmúlt évben átlagosan 4,9 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint 2009-ben - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
1 hónap alatt – 2010. novemberhez viszonyítva – az élelmiszerek árai 0,6 százalékkal emelkedtek. Növekedett a liszt (3,8 százalék), az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – (2,8 százalék), az étolaj és a száraztészta (2,1-2,1 százalék), valamint a tej (1,3 százalék) ára. Árcsökkenés volt megfigyelhető a szalámi, szárazkolbász, sonka (2,5 százalék), a csokoládé, kakaó (1,7 százalék) és a sertéshús (1,6 százalék) esetében. A legnagyobb mértékben, 1,7 százalékkal, az egyéb cikkek drágultak, ezen belül a járműüzemanyagok ára 4,3 százalékkal nőtt. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 1,0 százalékkal emelkedtek a ruházkodási cikkek, 0,5 százalékkal a háztartási energia árai. A szolgáltatások körében kismértékű árnövekedés (0,1 százalék) volt megfigyelhető. A tartós fogyasztási cikkek ára nem változott az előző hónaphoz képest. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 1,2 százalékkal csökkent egy hónap alatt.
12 hónap alatt, 2009. decemberhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,7 százalékkal emelkedtek. Ezen belül nőtt az idényáras élelmiszerek (34,2 százalék), az étolaj (30,2 százalék), a liszt (27,0 százalék), a sajt (10,2 százalék) és a tej (7,3 százalék) ára. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 7,5 százalékkal növekedett a háztartási energia ára, ezen belül a vezetékes gáz ára 19,0 százalékkal, a távfűtés ára 8,0 százalékkal nőtt. Szintén átlag felett, 7,5 százalékkal drágultak az egyéb cikkek, ezen belül a járműüzemanyagok ára 20,1 százalékkal, a gyógyszerek, gyógyáruké 2,7 százalékkal nőtt. A szeszes italok, dohányáruk (3,4 százalék) és a szolgáltatások (2,8 százalék) esetében átlag alatti áremelkedés volt megfigyelhető. Ez utóbbi csoporton belül a távolsági utazás 10,7, a szemétszállítás 5,3, a helyi tömegközlekedés 5,0 százalékkal drágult. Szintén átlag alatt, 0,7 százalékkal emelkedtek a ruházkodási cikkek árai. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.
A 2010. évben a fogyasztói árak átlagosan 4,9 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. A legnagyobb mértékben az egyéb cikkek drágultak, 8,8 százalékkal. Átlag felett növekedtek továbbá a szeszes italok, dohányáruk (8,2 százalék), valamint a háztartási energia (6,3 százalék) árai. Az átlaghoz képest kisebb mértékű áremelkedés következett be a szolgáltatások (4,3 százalék), az élelmiszerek (3,2 százalék) és a tartós fogyasztási cikkek (0,2 százalék) esetében. A ruházkodási cikkekért átlagosan 0,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, az előző évhez képest.
Az EU 27 tagországában 2010. novemberben a fogyasztói árak a harmonizált adatok szerint átlagosan 2,3 százalékkal voltak magasabbak, mint 2009. novemberben. Árcsökkenés volt megfigyelhető Írországban (0,8 százalék), a legnagyobb áremelkedést pedig Romániában (7,7 százalék) és Észtországban (5,0 százalék) mérték.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kint 17 fokot mutat a hőmérő, még októberben vagyunk, de az egyik nagy bevásárlóközpont lakberendezési üzletében már ömlenek ránk a halloweeni mellett a karácsonyi áruk is. Mire eljön az ünnep, elvész annak a varázsa, gondolhatja sok magyar vásárló. De hogyan és miért kezdtek a hazai kereskedők is elmozdulni ebbe az irányba?
A legtöbb vállalat életében időről időre felmerül a kérdés, hogy vajon tényleg megéri-e csapatépítést szervezni, vagy ez csak egy újabb költség, amit a vezetőség jobb híján elkönyvel a „jó hangulat fenntartása” címen? A válasz azonban sokkal egyértelműbb, mint gondolnánk. Egy jól megválasztott program ugyanis nem csupán a közösséget erősíti, hanem hosszú távon a teljesítményre és a lojalitásra is hat.
Salgótarján új fejezethez érkezik: a város központjában, a Lidl melletti területen megkezdődött a régió legújabb STOP SHOP bevásárlóparkjának építése. A CPI Hungary fejlesztésében megvalósuló projekt nemcsak új vásárlási lehetőségeket, hanem modern, fenntartható és közösségbarát környezetet is hoz a nógrádi megyeszékhelyre.
A természetes szülés fontosságára hívta fel a figyelmet Dr. Siklós Pál, hiszen szerencsére már akár két császár után is lehetséges a hüvelyi szülés, ahogyan ikreknél is. A szülészfőorvos kiemelte a magánegészségügy azon vitathatatlan előnyét, hogy személyhez kötött szülésznő és/vagy szülészorvos választására is lehetőség van. A TritonLife magánkórház közleményében továbbá kiemelik, hogy intézményükben van a magánegészségügyben egyedüliként elérhető újszülött/koraszülött intenzív centrum (PIC II).
A turizmusban is évről évre egyre fontosabb szempont a fenntarthatóság. Az utazók közül sokan ma már nemcsak a szállás kényelmét vagy elhelyezkedését mérlegelik, hanem azt is, hogy mennyire környezetbarát a hely, ahol megszállnak. Egy ökobarát szálláshely nemcsak a bolygónknak tesz jót, de hosszú távon a tulajdonosnak is, hiszen csökkenhetnek a költségek, nőhet a vendégek elégedettsége és a vállalkozás vonzóbbá válhat a piacon.
A magyar online kereskedelem folyamatosan bővül, és a piacterek egyre népszerűbbek a vásárlók körében. Az eladók számára ez hatalmas lehetőségeket kínál, ugyanakkor egy fontos kérdést is felvet: mely termékek fogynak a legjobban? A megfelelő termékkör kiválasztása döntő lehet a siker és a stagnálás között.
A hazai online médiapiac egyszerre él meg két nyomást: az egyik az olvasói bizalom megőrzése, a másik a hirdetési bevétel növelése. A kettő általában együtt halad – amíg nem kerül szóba a „szürke zóna”. Ez az a tér, ahol a hirdető jogilag tiszta, a termékkategória nem tiltott, mégis felmerülhetnek reputációs, ízlésbeli vagy kontextusbeli kérdések. Klasszikus példa, amikor egy komoly, tragédiával foglalkozó cikk mellé fut be harsány, „garantált eredményt” ígérő kreatív. Nem illegális, csak rossz helyen van – és a kiadó márkájától idegen.
.jpg)
2010. decemberben az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 0,4 százalék volt, 2009. decemberhez viszonyítva az árak 4,7 százalékkal növekedtek. Tavaly átlagosan 4,9 százalékos volt az infláció az előző évhez képest .jpg)
.jpg)
Hszi Csin-ping kínai elnök kedden az Oroszországgal való kölcsönös befektetések növelésére és a gazdasági együttműködés elmélyítésére szólított fel. 
