A hipermarketek elleni harcot már most érezni a nagybevásárláskor?

Mi az oka a drágulásnak?

Február 9-én ismét elmentünk a három kiskereskedelmi lánc egy-egy hipermarketébe megnézni, hogy hogyan alakultak az árak. Szokásunkhoz hűen, most is az Auchanban, a Tescóban és az Intersparban jártunk. A több, mint hét éve tartó vizsgálatnak most különös aktualitást ad a kormányzat és a kereskedelmi láncok viszonya.

A kormány idén több intézkedést is bevezet, amelyek rosszul érintik a hipermarketeket. A jogszabályváltozások alapján például a két egymást követő évben veszteséges, legalább 50 milliárd fölötti árbevételű cég nem forgalmazhat napi fogyasztási cikket. Emellett drasztikusan emelkedik az árbevétel-arányos élelmiszer-ipari felügyeleti díjat és vasárnap ki sem nyithatnak a 200 négyzetméternél nagyobb üzletek. Ezek súlyos milliárdokba kerülnek a cégeknek, akik válaszul elhalasztják beruházásaikat, üzleteket zárnak be, elbocsátják dolgozóikat. És az is biztos, hogy az új terhek előbb-utóbb a fogyasztói árakban is meglátszódnak majd. A kérdés csak az, hogy a mostani drágulás már ennek a jele, vagy ez csak a bázishatásnak köszönhető, tehát most csak azért emelkednek az árak, mert tavaly jóval olcsóbbak lettek hipermarketek.

Mennyivel drágultak a hipermarketek?

Februárban két hipermarket-lánc emelt árain az előző hónaphoz képest. Ha éves távlatban nézzük a számokat, ugyanezt látjuk: az Auchanban 5, az Interspar 2 százalékkal lett drágább, igaz a Tesco árai stagnáltak. 

Ezek a változások összébb rázzák a mezőnyt, az élen még sincs változás: továbbra is az Auchan az első, de a Tesco már csupán egy hajszálnyival drágább. Mintaárkosarunkért az Auchanban 17 494 forintot fizettünk volna, a Tescóban pedig ugyanezekért a termékekért 17 566 forintot kérnek. Az Intersparban most 18 205 forintot fizettünk volna. A három áruház átlagára így  17 755 forintra emelkedett, ez száz forinttal több, mint előző hónapban. Így éves alapon 2,3 százalékkal, havi alapon pedig 0,6 százalékkal lett magasabb az átlagár.

A legkevesebbet persze akkor kellene fizetni, ha mindent ott vennénk, ahol az a legolcsóbb: 1 646 forintot spórolhatnánk így az átlagárhoz képest. Ez azonban tripla utazgatással vagy tripla létszámú bevásárlócsapattal járna.

Mi lett olcsóbb? Mi drágult?

Régen láttunk olyat, hogy havi alapon semmi nem lett olcsóbb, ez most megtörtént. Drágább lett viszont a kávé, a tea, a sajt, a májas és majdnem harminc százalékkal drágult az alma is egy hónap alatt. 

Tavaly februárhoz képest a tejföl és a szeszes ital drágult a legnagyobb mértékben (közel harmadával). Jóval drágább lett a banán és az alma is, de 10 százalékot meghaladó éves áremelkedést mértünk a teánál és a joghurtnál is. Jó hír azonban a vásárlóknak, hogy nagyot esett a krumpli ára: majdnem negyven százalékkal lett olcsóbb tavalyhoz képest. Olcsóbb lett a tej, a rizs, a sajt, a cukor és egyes felvágottak is.

Havi legolcsóbbak

A hónap egyik nagy kérdése, hogy mennyiből jön ki egy jó farsangi fánk. Megnéztük, hogy melyik hipermarketben melyik a legolcsóbb liszt, olaj és baracklekvár.

A legolcsóbb lisztet az Auchanban találtuk, már 95 forintért hazavihetjük a Tuti Tipp márkájú terméket. Nem sokkal marad le a Tesco Value és a Spar Budget sem: mindkét termék ára 98 forint. Az Interspar két olcsó olajat is kínál: a szlovák Sunol és magyar Nap kincse is 289 forintért kapható. A Tesco Value olaj csak 10 forinttal kerül többe ennél, az Auchan legolcsóbb olaja pedig 319 forint, szintén Tuti Tipp termékről van szó.

A baracklekvárból is a lehető legolcsóbbakat választottuk ki, de azt is megnéztük, hogy mennyi barackot tartalmaznak az egyes termékek, ebben nagyobb eltérések vannak, mint az árban. A legolcsóbb az Auchan Tuti Tipp lekvárja 591 forintért, ebben van azonban a legkevesebb barack: csupán 35 gramm 100 grammonként. A Tesco és az Interspar legolcsóbb lekvárjai egyaránt 60-60 gramm gyümölcsöt tartalmaznak. A Tesco 598 forintért ad egy kilót az Óceán Prémium lekvárból, míg a Spar Budget lekvárja 613 forint.