Az általános 10%-os rezsicsökkentéssel egy újabb akadály került a napelemes rendszerek terjedése elé. A szociális szempontok indokolhatósága mellett egy nem kívánt mellékhatása az intézkedésnek, hogy megújuló energiaforrásokba történő beruházásokat visszaveti.
A magyar napelemes piac még mindig gyerekcipőben jár európai viszonylatban. Az itt megélni próbáló KKV-k egyetlen kiszámítható, bár kicsi piacát, a lakossági piacot a rezsicsökkentés és az újabb ezzel kapcsolatos tervezetek évekkel visszaküldhetik a múltba. A cégek és intézmények napelemes beruházásai továbbra is a nehezen kiszámítható, rapszodikus EU-s támogatásoktól függnek.
A napelemek elmúlt évekbeli jelentős árcsökkenése a kulcsrakész rendszerek árában is jelentős csökkenést eredményezett, aminek eredményeképpen a magyar lakossági áramárak mellett már 8-11 év megtérülést eredményezhettek a lakossági napelemes beruházások. Ez már az erősen környezettudatos, fizetőképes réteg mellett egy újabb réteg részére tette vonzó befektetési alternatívává őket.
Az áramárak és rendszerhasználati díjak egységes 10%-os csökkentése 10%-kal rontja a rendszerek megtérülési idejét, további hasonló lépések pedig az elmúlt évek napelem piaci árcsökkenését tehetik semmissé a lakossági beruházók szemszögéből.
Akik nem örülnek a rezsicsökkentésnek
A rezsicsökkentésnek egy nem kívánt mellékhatása, hogy megújuló energiaforrásokba történő beruházásokat visszaveti.
Lemondott Evika Silina lett miniszterelnök, miután politikai válság alakult ki az Oroszországba tartó ukrán drónok lett területre tévedése miatt. 
