A GfK Hungária komplex fogyasztói bizalom indexének (FBI) értéke az év végi tendenciát megtörve, 2012 első negyedévében közel 8 pontnyit emelkedett és jelenleg 125,3 ponton áll. A Fogyasztói Várakozások Index (FVI) esetében is emelkedés figyelhető meg az év első három hónapjában: az index csaknem 30 ponttal 148,8 pontra nőtt, melynek oka, hogy javult mind a háztartások várt pénzügyi helyzetének, mind az ország várt gazdasági helyzetének megítélése, utóbbi esetében különösen a rövid távú, vagyis 12 hónapra vonatkozó várakozások javultak nagyobb mértékben.
Mélyponton a vásárlási hajlandóság
A Vásárlási Hajlandóság Index (VHI) az első negyedéves időszakban utoljára a tavalyi év elején látott mértékben – 16 ponttal – csökkent és 99,2 ponton állt meg 2012 márciusában. Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója felhívta rá a figyelmet, hogy ez a valaha mért legalacsonyabb érték és a kereskedelem szempontjából nem feltétlenül biztató. A szakember kiemelte, hogy a három index időben egymáshoz viszonyított alakulását tekintve szembeötlő a fogyasztói várakozások és a vásárlási hajlandóság egymástól elválása.
A felmérés eredményei szerint a munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2012 márciusában hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben: a lakosság több, mint fele számít a munkanélküliség növekedésére, míg korábban 54 százalékuk vélekedett hasonlóképpen. Lényegében az inflációs várakozások sem térnek el az előző negyedévben mért eredményektől, mert a lakosság túlnyomó része – tízből kilencen – továbbra is az árak emelkedésére számít. A válaszadók átlagosan 9 százalékos növekedést várnak az elkövetkező 12 hónapban.
Reáljövedelmük csökkenésére számítanak a háztartások
A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra is kedvezőtlenek: a megkérdezettek közel kétharmada reáljövedelmük csökkenését prognosztizálta. A felmérés szerint a hitelfelvételi kedv lényegében nem változott: a lakosság 21 százaléka gondolja úgy, hogy most nem alkalmas az idő hitelfelvételre, 75 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy soha nem venne fel hitelt. A hitelfelvételi kedv alakulásának hátterében az áll, hogy tízből mintegy négyen a hitelkamatok növekedésére, míg további 30 százalékuk azok változatlanságára számít a következő 12 hónapban.
A megtakarításokról alkotott vélemények nagy mértékben romlottak az előző negyedévhez képest: a válaszadók 39 százaléka bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy korábban tervezett vásárlásra felhasználja-e megtakarításait, míg 27 százalékuk szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.
Ötvenhét százalékra csökkent a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya, azaz minden második honfitársunk venne lakást mostanság. A lakosság mintegy fele (54 százalék) tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást. A lakásuk eladására mindössze 6 százalék tartja alkalmasnak a jelenlegi időpontban a körülményeket.
Kaja Kallas szerint Oroszország széles körű rosszindulatú kibertevékenységet folytat, ami egyre súlyosabban érinti az EU tagállamait. 
